Navracsics Tibor szerint évtizedes adósságot törleszt a kormány azzal, hogy alapjaiban alakítja át a bíróságokat és ügyészségeket. „A magyar igazságszolgáltatás sok esetben lassan működik, időnként oly annyira lassan működik, hogy az már a jogbiztonságot, a jogállamba vetett hitet veszélyezteti” – mondta a közigazgatási és igazságügyi miniszter.

Áder János európai parlamenti képviselő arról beszélt, hogy Pest megye és Budapest túlterhelt bíróságait egy új kerületi bíróság tehermentesíti majd. Országosan 200 fővel növelik a bírói ügyintézők számát, de több bírósági titkár és ügyész is dolgozik majd az igazságszolgáltatásban. A bíróknak húsz év állandó munkaviszony után pedig automatikusan járna az úgynevezett címpótlék és ezzel a magasabb fizetés. Az ügyészek bére pedig elérné a bírákét. Újságírói kérdésre Áder János ismét cáfolta, hogy szerepet vállalna az új bírói szervezetben. „Nincs is ilyen szándékom, jogi feltételeknek sem felelek meg, ezért ez éppen elég ahhoz, hogy ezt a kérdést okafogyott kérdésnek nyilvánítsuk” – válaszolt Áder.

Az új tervezet szerint elválik egymástól a Kúria – mai nevén a Legfelsőbb Bíróság – és a bírói igazgatási szerv vezetőjének a személye. A megszűnő Országos Igazságszolgáltatási Tanács jogkörei az Országos Bírósági Hivatal elnökéhez kerülnek, akit a parlament választ meg kétharmados többséggel. A hivatal elnökének tevékenységét pedig az Országos Bírói Tanács felügyelné. A bírósági rendszer négyszintű maradna, az alsóbb szinteket megyei és városi bíróságok helyett törvényszékeknek és a járásbíróságoknak neveznék. Az MSZP szerint elfogadhatatlan az átalakítás. „Ebben a formájában ezt nem tudjuk támogatni, mert úgy látjuk, hogy ez az újabb politikai térfoglalását segíti elő a mostani kormánypártoknak” – vélekedett Ipkovich György szocialista képviselő.

Az ügyészségi törvény szerint a legfőbb ügyész részt vehetne a Kúria ülésein is. Emellett kiemelt ügyekben eldöntheti, hogy mely bíróságon emel vádat.

atv.hu