A legnagyobb elmaradásban a kiadási oldalon a foglalkoztatás és a munkaerőpiac területén van a kabinet. A korábbi tervek szerint ugyanis csak ezen az ágon 195 milliárd forintot takarított volna meg a költségvetés. Ugyanakkor az általunk végzett számítások alapján ez csupán hetvenegymilliárd forintra sikerült. Három területen van lemaradásban intézkedésekkel a kabinet: az első a bérpótló juttatás rendszerének átalakítása, ahol az idénre tervezett nyolcvannyolcmilliárd forinthoz képest jövőre 138 milliárd forintot terveztek, holott ezen a területen negyvenegymilliárd forintos kiadáscsökkentést szerepeltetett a konvergencia programban a kormány.
Az aktív és szakképzési eszközökre fordított kiadások is kevésbé csökkentek a tervezettnél: 40,5 milliárd forint költségvetési kiadás megtakarítást reméltek még tavasszal, de ez körülbelül tizennyolcmilliárd forinttal kisebb lett. A harmadik lemaradás a szociális transzferek összességének korlátozásában van, ahol a tizenötmilliárd forintos elvárás nincsen sem intézkedésekkel, sem pénzügyi oldalról alátámasztva.
A nyugdíjrendszer területén kilencvenhárommilliárd forint megtakarítást hozó intézkedéseket sorolt fel még tavasszal a kormány. Ugyanakkor a rokkantsági rendszer átalakításának a lassúsága miatt ebből csupán tizenkilencmilliárd forintot tudtak abszolválni, azaz a nyugdíjrendszer átalakítása kapcsán jelentős elmaradásban van a kabinet. A Policy Agenda (PA) rámutat: a korhatár alatti – köztük szolgálati – nyugdíjak rendszerének átalakítása során az idei büdzséhez képest még több kiadással is számol a kormány. Azaz hiába szünteti meg a korhatár alatti nyugdíjba vonulás lehetőségét és az eddigi ellátottak nagy részét kiveszi a nyugdíjrendszerből, ezáltal nem ér el megtakarítást. Ugyanakkor – mivel ez az intézkedés nem szerepelt a konvergencia program számszerűsített intézkedései között – ezzel a többlettel a PA nem is számolt.
A tömegközlekedésen negyvenötmilliárd forintos megtakarítás remélt a kormány. Ennek pénzügyi megalapozottsága a költségvetési törvény alapján biztosított, mivel négymilliárd forint kivételével valóban az ideinél kisebb számokat terveztek. Ugyanakkor egyelőre kérdéses, hogy például a tömegközlekedést biztosító cégek működése, belső hatékonysága ténylegesen javult-e annyit, hogy ekkora forrást ki lehet vonni belőlük. Jelenleg inkább az látszik megalapozottabbnak, hogy jövőre kénytelen pénzt pumpálni a MÁV-ba és a Volán társaságokba.
A felsőoktatás tizenkétmilliárd forintra tervezett kiadáscsökkentésének sikere még kétséges, bár a számok alapján teljesülhet. Ugyanakkor a felsőoktatási törvény alapvetően átszabhatja a finanszírozási kereteket, ezáltal akár a tavasszal tervezett forráskivonásnál is nagyobb megtakarítás érhető el. A törvény körüli viták miatt azonban kétséges, hogy mi lesz a rendszer átalakításának a végeredménye.
Az egészségügy területén a Széll Kálmán Terv vállalásai csak és kizárólag a gyógyszerkassza kiadási és bevételi oldalára koncentráltak. Ezek közül a bevételi oldalon nőttek a gyártói befizetések, így teljesülni látszik az idei tervhez képest tizenhatmilliárd forintos növekedés. A számok alapján a kiadási oldal is megalapozottnak látszik, ugyanis az idei 343 milliárd forintos kiadás helyett jövőre 276 milliárd forintot tervezett a kormányzat. Ez alapján a gyógyszerkassza egészére teljesülhet a nyolcvanhárommilliárd forintos kiadáscsökkenés. Ehhez azonban még több jogszabály-módosítást végre kell hajtania a kormánynak.
Elemzésében a PA úgy véli: az állami és önkormányzati finanszírozás területén viszonylag nehéz a tervezett harminckétmilliárd forintos kiadáscsökkenés nyomára bukkanni. Ennek két oka van: egyrészt a kormány is azt kommunikálja, hogy az önkormányzati rendszer átalakítása még hátravan és ehhez alakítják majd a jövő évi költségvetést, másrészt az adóhatóság megerősítésének és a központi közigazgatás racionalizálásnak elemei nem lelhetőek fel a költségvetésben.
A Széll Kálmán Terv intézkedéseinek egyik legjobban megfogható eleme a bankadó 2012-re történő fenntartása volt. Ez várhatóan hozza a tervezett kilencvenmilliárd forintos többletbevételt.
A Policy Agenda által végzett számítások szerint tehát a költségvetési számokból kiindulva az ötszázötvenmilliárd forintos kiadáscsökkentésből valójában háromszázötvenmilliárd forint teljesül. Mindezt az elemző intézet úgy számolta, hogy a Széll Kálmán Terv egyes intézkedései miatt nem vette figyelembe a közfoglalkoztatásnál adódó hatvanmilliárd forintos többletet. A számítások elkészítésénél a PA a következő módszertani szempontot követte: bázisnak az eredeti 2011-es előirányzatot vette alapul és nem az évközben elvégzett módosítást. Ugyanakkor néhány területen – például a családtámogatások esetében –, ahol a kormány előre jelezte, hogy a kiadás csökkenése, vagy a bevétel növekedése nem a 2011-es évhez, hanem a tervezett kiadási pályához képest értendő, ezzel számolt.
atv.hu / Policy Agenda
