Biszku Béla, a volt kommunista belügyminiszter az 1956-os forradalom utáni megtorlások egyik irányítója volt. A kormány a múlt héten nyújtotta be a Biszku nevét viselő törvényjavaslatát. Ez - az emberiesség elleni bűncselekmények el nem évülésének kimondásával - lehetővé tenné az ’56 utáni megtorlások politikai megrendelőinek, és az akkori igazságszolgáltatás szereplőinek büntetőjogi felelősségre vonását. Most pedig, a Magyar Nemzet szerint újabb változat készül.

Az állítólagos tervezet szerint akár az akkori politikai szereplők közül többeket is felelősségre vonhatnának. A Magyar Nemzet szerint ugyanis ezzel az 1944. március 19. és 1990. május 2. közötti időszakra vonatkozóan „a legapróbb fogaskerekeknél” is megtörténhetne a vádemelés. Így akár a 70-es, 80-as évek szocialista politikusai, vagy éppen a munkásőrök, párttitkárok esetében is.

Finszter Géza évekig vezette a Büntetőjog-tudományi Osztályt a Kriminológiai Intézetben. Nem látja az elsöprő erejű társadalmi igényt az igazságtételre. És nem biztos abban, hogy a büntetőjogi eszköz a helyes út, ahol erkölcsi elégtétel járna a szenvedetteknek, és becsületfosztás a bűnösöknek. „Erkölcssértő az ilyen fajta számonkérés, mert ezt bizony csak a bosszú vezérelheti, és annak semmi köze nincs a büntetőjogi felelősséghez” – közölte Finszter Géza, az Országos Kriminológiai Intézet főmunkatársa. Az pedig, mint mondta, nem jó, ha csak feltételezésekre, sőt: néhol indulatokra építenek. Finszter Géza szerint ráadásul bizonyítani sem lesz könnyű az esetleges nemzetközi jogsértéseket.

A törvényben leírt alapjogokat értelmezte Kolláth György is az ATV híradónak. Azok között is azt, amely szerint senkit sem lehet bűnösnek nyilvánítani azért, ami az elkövetés idején nem volt a magyar jog része. És, bár az ’56-os cselekmények már elévültek, de van egy kibúvó: ha azt mondják, hogy az ország akkor háborúban állt a Szovjetunióval. Ez így már nemzetközi vonatkozásúnak számítana, és 20 év helyett 99 év lenne az elévülési idő. „Nem hiszem, hogy egy ilyen döntésnek nevelő hatása volna bárkire is. Néhány embert megköpködnének, néhány ember bíróság elé állna, azt hiszem, egy ilyen büntetőügy volt, is, az is felemás eredménnyel zárult. Vagyis a tehetetlen politika próbálkozása, amikor nem tudja, mit kéne csinálni, ezért büntet” – vélekedett Kolláth György, alkotmányjogász.

Az alkotmányjogász szerint vannak olyan volt miniszterek, akiknek egy esetleges elmarasztaló döntéssel a minimálisra csökkenne a nyugdíjuk, vagyis, mint mondta, az ártó szándékon kívül nincs jogi racionalitása a tervezetnek, ami szerinte nem csak az akkori, de a mostani alkotmánnyal is ütközik. Úgy tudjuk, kedden négypárti egyeztetést tartanak a törvénymódosítással kapcsolatban.

atv.hu