A fenti összegben még nincs benne a gázolaj jövedéki adójának emelése – 97-ről 110 forintra novembertől –, ami a 2 százalékos ÁFA-emeléssel együtt mintegy 20 forintos többletterhet jelent majd literenként (és akkor még nem számoltunk a január 1-vel szokásos áremelésekkel). A fuvarozók azonnal a fuvardíjak emelését helyezték kilátásba, ami felhajtja a legtöbb termék és szolgáltatás árát. A dízel-jövedékiadóemelés után kompenzáció jár ugyan, ám ez csak a nagy járművekre vonatkozik, a kisteherautókra nem. Már ezen a héten - még a gázolaj jövedéki adójának emelése előtt - drágább lesz dízelt tankolni, mint benzint.

Nem biztos, hogy jó ötlet

A dízel áremelkedése miatt azonban nem csak a fuvarozók panaszkodhatnak: a statisztikák szerint az utóbbi években az újonnan vásárolt személygépkocsik több mint fele dízelüzemű – mutatott rá az atv.hu-nak Lovas Károly, a Magyar Autóklub főtitkár-helyettese. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy közel sem biztos, hogy a dízel drágítása az elvárt mértékben növeli a költségvetési bevételeket.

„Az üzemanyagok ára már bőven túllépte a lélektani határt: korábban egy magyar autós átlagosan 16-18 ezer kilométert vezetett évente, idén viszont ez a szám alig emelkedik tízezer fölé. Ha a költségek tovább nőnek, akkor arra lehet számítani, hogy egyre többen teszik le végleg az autójukat” – mondta a főtitkár-helyettes. Hozzátette: a tranzitforgalomban résztvevők – különösen a kamionosok – vélhetően szintén igyekszik majd elkerülni, hogy Magyarországon tankoljanak, ami tovább csökkenti az eladott üzemanyag mennyiségét. (Jegyezzük meg: mivel többnyire minden környező országban olcsóbb az üzemanyag, felerősödhet a kifelé irányuló benzin- és gázolajturizmus is.)

Baleseti adó - mindenkinek

Új elem az úgynevezett baleseti adó, ami azon a logikán alapul, hogy a balesetet okozók súlyos – számítások szerint 600 milliárdos – kárt okoznak az országnak, hiszen a sérülteket kezelni kell, a kiseső munkaórák hiányozni fognak a termelésből, stb. A jelenlegi tervezet szerint az adó mértéke a kötelező felelősségbiztosítási díj 30 százaléka lesz, aminek nagy részét a biztosítók vélhetően tovább fogják hárítani az ügyfelekre.

Lovas Károly szerint az elképzelés több kérdést is felvet. Egyfelől a bonus-malus rendszer már jelenleg is „bünteti” a balestet okozókat, másfelől pedig, ha mindenkinek emelkedik a kötelező biztosítása, akkor nem is helytálló a baleseti adó kifejezés – inkább egyfajta különadóról van szó. „Bízunk benne, hogy az elnevezés és a tartalom közötti ellentmondás tisztázódni fog. Azzal nem tudunk egyetérteni, hogy mindenki fizessen többet, de ha valóban arról lenne szó, hogy ha valaki mondjuk ittasan okoz balesetet, arra plusz terhek háruljanak, azt támogatni tudnánk, erre vannak külföldi példák is” – fogalmazott a Magyar Autóklub főtitkár-helyettese.

Átíratás: változik a képlet

Változni fog a gépjárművek átírási költsége is. A köbcenti alapú számítási mód helyett az adott teljesítmény határozza meg a díj mértékét. Mint Lovas Károly elmondta, ennek technikai okai vannak, hiszen ma már gyakran előfordul, hogy egy kisebb köbcentis autó teljesítménye nagyobb, mint egy nagyobb motorűrtartalommal bírónak.

Ami a konkrét összeget illeti, egy tízéves, 993 köbcentis, 53 lóerős, azaz csupán 39 kW-os Swift átírása ma 17874 forint, jövőre viszont csupán 11700 forint lesz. Ellenben egy hatéves, 130 lóerős 1,9 literes dízel Passat átírásáért a mai 45 ezer forint helyett már 68400 forint lesz a sarc. Egy szinte új, 1,4 literes TFSI Volkswagen pedig 25 020 forint helyett 106 200 forint illeték mellett cserélhet gazdát.

Bűnhődnek a cégautósok

Szintén teljesítménytől – és környezetvédelmi osztálytól – függ majd, hogy mekkora adót kell fizetni a céges autók után. Egy 1600 köbcenti alatti céges autó adója jelenleg havi 7 ezer, az ennél nagyobb kategóriában havi 15 ezer forint. Jövőre a legzöldebb és legkisebb teljesítményű autóknál is minimum 7700 forint lesz az adó havonta, de a nagyobb járműveknél 10 százaléknál jóval nagyobb lehet az emelkedés.

Lovas Károly szerint a törvényalkotók logikája a cégautók kapcsán minden bizonnyal arra alapult, hogy eddig, aki csak tehette, „eldugta” az autóját egy vállalkozásba. Ennek előnyei a vagyonosodási vizsgálatoktól való elrejtéstől kezdve a gyorshajtásokért járó büntetőpontok kiszabhatatlanságán keresztül (nem tudni, ki vezette a kocsit) egészen a gázolaj után visszaigényelhető – papíron teherautóra elszámolt – támogatásokig terjed. Nem csoda, hogy az új autók öt hatodát – legalábbis papíron – vállalkozások vásárolják. Tehát mivel a cégautózás népszerű, az erre terhelt adókból is több folyik be a büdzsébe – kalkulálhattak a döntéshozók.

Regadó: a kereskedők betáraztak

A külföldről behozott autók regisztrációs adója is többnyire emelkedni fog (a villanyautók esetében viszont nullára csökken). Lovas Károly szerint ennek tudható be, hogy a kereskedések az utóbbi hetekben telítődtek külföldről behozott autókkal: a kereskedők az adóemelés előtt még „betárolnak”. A törvényalkotókat egyébként itt is a nagy számok vonzhatták: évente ugyanis az 50 ezer újonnan vásárolt autó mellé mintegy 20 ezer használt autót hozunk be kintről.

Az utak nem javulnak

Lovas Károly szerint a költségnövekedés nemcsak az autóhasználat csökkenését eredményezi, hanem annak a veszélyét is növeli, hogy a tulajdonosok kevesebbet költenek a szervizre – amely egyébként a növekvő bérterhek miatt szintén drágulni fog. „Mindez azt jelenti, hogy ha a ház előtt áll, ha gurul, ha szervizbe megy az autó – jövőre minden esetben többe kerül a fenntartása” – összegezte a fentieket a Magyar Autóklub főtitkár-helyettese. Szerinte a kormányzati nyilatkozatokból egyértelműen arra lehet következtetni, hogy az autósoktól származó plusz bevételekből nem fog jutni az utak állapotának javítására, vagy útépítésre – ezek az összegek a költségvetési lyukak betömését szolgálják majd.    

atv.hu / Sebestyén István