A kormányváltás óta megtorló szemléletű igazságszolgáltatás működik Magyarországon, vélekedett Kende Péter az ATV Start című műsorában.

Kende szerint az elmúlt 10-15 évben a büntetésvégrehajtás terén kifejezetten kedvező változások mentek végbe, ám ez a kedvező folyamat 2010-ben a visszájára fordult és a bűnelkövetők a társadalomba való reintegrálása helyett ismét a megtorlás lett az elsődleges szempont.

Tavaly például, mintegy fél évvel az Orbán-kormány megalakulását követően egy jogszabálymódosítással kiiktatták a büntetésvégrehajtási intézetek számára előírt normákat, így jelenleg a fogvatartás körülményeiről semmilyen jogszabály nem rendelkezik, mondta el az ügyvéd.

Kende szerint egyébként az is a megtorlás részeként értelmezhető, hogy a büntetésvégrehajtás gyakorlatilag szemet huny a bv-intézetekben zajló erőszakos cselekmények felett; rabhalál esetén például legtöbbször csak látszatvizsgálatokat folytatnak.

De ugyanezt a szemléletet igazolják a fegyintézetekben kialakított úgynevezett különleges biztonságú körletek (kbk) is, amelyek a fegyházak legszigorúbb részei, és amelyek egyébként Kende szerint Európában csak nagyon kevés országban léteznek. Ráadásul Magyarországon ezeket jelenleg semmilyen törvény nem szabályozza, így például az sincs megszabva, hogy meddig lehet egy elítéltet a zárkában tartani. Mindenesetre, mutatott rá az ügyvéd, a kbk-t abban a néhány országban – többnyire Afrikában – ahol ezek léteznek, csak abban az esetben alkalmazzák, ha a fogvatartott a rabtársakkal, vagy a bv-személyzettel szemben súlyos erőszakos cselekményt követ el.

Az pedig az ügyvéd szerint egyenesen képtelenség, hogy az elítéltek nem bírói határozat, hanem a bv-tisztek döntése alapján kerülhetnek elzárásra.

atv.hu / Jeremcsuk István