Az új alkotmány életbe lépésével gyökeresen új helyzet áll elő, hiszen az Alkotmánybíróságnak az alaptörvénnyel, a nemzeti hitvallással és a történeti alkotmány vívmányaival összhangban kell meghozni a döntéseit - fejtette ki Stumpf István alkotmánybíró az Universitas Egyesület "Változó közösségi modellek" címmel megtartott konferenciáján.
   
Mint hozzátette: ez egyben azt is jelenti, hogy az Alkotmánybíróság számára a vérszerződéstől az Aranybullán át a pragmatica sanctio rendelkezéseiig terjedő elég széles történelmi sávban van lehetősége arra, hogy értelmezze az alkotmányt. Ezért az Alkotmánybíróságnak megvan az eszköze arra is, hogy döntéseiben próbálja tágítani a számára kijelölt határokat - jelentette ki Stumpf István.
   
Arra is felhívta a hallgatóság figyelmét, hogy két irányzat létezik az alkotmánybíráskodás gyakorlatában. A textualisták vagy originalisták alkotmányértelmezése az alkotmányok leírt szövegéhez ragaszkodik, míg az aktivisták egyre tágítanák az értelmezés nyújtotta lehetőségeket a jogállamiság megerősítése érdekében.
   
A vita kulcsa, hogy a textualisták szerint az alkotmányozás joga kizárólag a népszuverenitást képviselő törvényhozás, miközben egy olyan átmeneti időszakban - a 90-es évek elején -, amikor még Magyarországon nem alakultak ki a jogállami intézmények, az Alkotmánybíróságnak kifejezett feladata lehetett az, hogy az alkotmány értelmezésén keresztül segítse a jogállami eszme megvalósulását.
   
Ennek az irányzatnak kitüntetett képviselője volt Sólyom László, az Alkotmánybíróság korábbi elnöke - emlékeztetett Stumpf István.
   
Az Alkotmánybíróság jogkörének az adók és költségvetési kérdések területén történt korlátozásáról szólva, kérdésre válaszolva Stumpf István úgy fogalmazott, hogy sokakkal együtt ő maga is úgy gondolja, "ez a fajta korlátozás, ez bizony az alkotmányos jogállam testén ütött egy nyílt sebet"
   
De, ha az Országgyűlés úgy gondolja, hogy el kell venni ezt a jogot az Alkotmánybíróságtól, és ezt beleírja az alkotmányba, az Alkotmánybíróságnak már nincs lehetősége ennek felülírására, mert ellenkező esetben alkotmányt sértene - fejtette ki, emlékeztetve arra, hogy azért "a seb befoltozására" is tettek már kísérletet. Például a kétmillió forint feletti végkielégítéseket sújtó 98 százalékos adó tekintetében az emberi méltóság sérülésére hivatkozva döntöttek arról, hogy a szabályozásnak vannak alkotmányellenes vonzatai - mutatott rá.
   
Szombaton Sólyom László volt köztársasági elnök bírálta élesen az új alkotmányt előkészítő parlamenti munkát. A volt államfő szerint az új alaptörvény titokban készült, a szövege három héttel annak elfogadása előtt került nyilvánosságra, és ami lényeges lenne egy alkotmányban, arról kevés szó esik benne. A volt köztársasági elnök, aki egyben az Alkotmánybíróság első elnöke is volt, gyógyíthatatlan sebnek nevezte a taláros testület jogköreinek megcsonkítását. Sólyom László minderről a történelemtanárok konferenciáján beszélt, ahol többek között Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság jelenlegi elnöke is felszólalt.

atv.hu / MTI (Fotó: Ideiglenes's Blog)