Az új alkotmány januári életbe lépésével jelentősen megváltozik az Ab hatásköre, illetve az egyes eljárások kezdeményezésére jogosultak köre. A legfontosabb újdonság, hogy a testület alkotmányjogi panasz alapján az egyedi ügyben alkalmazott jogszabály mellett a bírói döntések alaptörvénnyel való összhangját is vizsgálhatja. A jogszabályok előzetes normakontrollját ezután nemcsak a köztársasági elnök, hanem az Országgyűlés is kérheti.

Szűkülő lehetőségek

Szűkül viszont a törvények utólagos vizsgálatának kezdeményezésére jogosultak köre: utólagos normakontrollt csak a kormány, a parlamenti képviselők negyede és az alapvető jogok biztosa indítványozhat majd, míg a hatályos alkotmány szerint az Ab eljárását törvényben meghatározott esetekben bárki kezdeményezheti.
    
E változások mellett az alkotmánybírósági törvény tervezete szerint megszűnnek az Ab jövő év január 1-jén folyamatban lévő eljárásai, ha a kifogásolt jogszabály utólagos vizsgálatát nem a kormány, a parlamenti képviselők negyede vagy az ombudsman kezdeményezte. Ugyanakkor az így megszűnő eljárás indítványozói alkotmányjogi panaszt nyújthatnak be a testületnek 2012. március 31-ig, föltéve, hogy a megjelölt kérdés az új alaptörvény rendelkezéseivel összefüggésben is vizsgálható, és a jogszabály megsemmisítése számukra előnyös következményekkel járna.
    
Alkotmányjogi panasz terjeszthető be akkor, ha egy ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányos joga sérült a bírósági eljárásban az alaptörvénybe ütköző jogszabály alkalmazása vagy bírói döntés miatt, és az indítványozó jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nem biztosított.

Az új törvény azt is rögzítené, hogy az immáron 12 évre választott alkotmánybírókat nem lehet újraválasztani, valamint kimondaná, hogy az Ab költségvetése nem lehet kevesebb az előző évi összegnél.
 
Sólyom: gyógyíthatatlan seb

A Magyar Köztársaság volt, és az Alkotmánybíróság első elnöke élesen bírálta az alkotmányozás folyamatát. Sólyom László a történelemtanárok szombati konferenciáján azt mondta, a mostani alaptörvény szövegében szinte nem is tér el az előzőtől. „Az alkotmány nem új, nem az alkotmány új, talán ez a helyes mondat, hanem az alkotmányos hozzáállás az új”- vélekedett a volt köztársasági elnök, és hozzá tette: Magyarországot a perifériára viszi, hogy nincs teljes körű Alkotmánybíróság. „Az Alkotmánybíróság megcsonkítása egy gyógyíthatatlan seb. Azt merem állítani, hogy nem alkotmányos a rendszer, mert van egy olyan része, ahol nincsen alkotmányos kontroll, bármi megtehető, mert ott nem érvényes az alkotmány”- jelentette ki Sólyom.

Az egykori államfő szerint hiba volt, hogy nem került bele az új alaptörvénybe az államfőnek az a joga, amellyel feloszlathatja az országgyűlést. A volt elnök úgy vélte, ennek az az oka, hogy veszélyeztetné a szemmel látható hatalomkoncentrációt.

atv.hu / MTI