„A kormány jelenlegi intézkedései hatásaikat tekintve két csoportba sorolhatók: gazdaságilag káros és társadalmilag eredménytelen, vagy gazdaságilag eredménytelen és társadalmilag káros. Ilyen körülmények között az összehasonlítás teljesen alaptalan. Ők meghirdettek olyan célokat, melyek közül egyet sem értek el idáig, gazdasági növekedés gyorsulása helyett lassul a gazdaság fejlődése, a munkanélküliség egy jottányit sem csökkent, az egyensúly annak ellenére nem javult, hogy sikerült mintegy 3000 milliárd forintnyi magánnyugdíj-pénztári vagyont elvenni az állampolgároktól. Ezenkívül nagyüzemben megindul a bankrendszer kirablása és ebből azt gondolják, hogy gazdasági növekedés lesz”- magyarázta a pénzügyi szakember, aki szerint „államközpontú, államilag vezérelt ideológia mentén a gazdasági összefüggések teljes figyelmen kívül hagyásával igyekeznek egyfajta olyan középosztályt létrehozni, amely államfüggő alattvalókat eredményez”.

Bokros hozzátette, hogy a kormány esetében nincsenek gazdasági célok, csak arról van szó, hogy mindenki álljon be a sorba és próbálja meg a maga szerepét „az államfüggő rendszerben a kegyosztó politikától az oligarchikus függésben elképzelni”.

Az 1995-ös intézkedésekről szólva Bokros elmondta, hogy az állami túlköltekezést úgy szorították vissza, hogy a legszegényebb rétegek kevesebb terhet viseltek és az igazán nagy terhek a magasabb jövedelműekre hárultak. Most pontosan fordítva van a szakember szerint, a magasabb jövedelműek kedvezményeket kapnak, nem hárul rájuk semmilyen teher, sőt adókedvezményeket élvezhetnek. Ezzel szemben a szegényebb rétegek leszakadása folyik és ez a társadalmi szolidaritás teljes szétverésével jár, magyarázta.

Bokros a felsőoktatás átalakításáról úgy vélekedett, hogy „mindent az állam akar meghatározni, hogy hány önköltséges hallgatót, hány államilag finanszírozott hallgatót vegyenek fel. Olyan ösztöndíjrendszert akarnak bevezetni, ami elsősorban a magasabb jövedelműeknek kedvez. Tandíj lesz, pedig a „2008-as nőnapi népszavazás a Fidesz javaslatára elvetette ezt”- tette hozzá. Ezzel szemben a Bokros-csomag idején „én azt mondtam, hogy mindenki fizessen tandíjat és a szegény sorsú tanulók kapjanak tandíj-mentességet, illetve magas ösztöndíjat, amiből ezt ki tudják fizetni. Most nem erről van szó, hanem arról, hogy aki jó, tehetséges, szorgalmas, azt felveszik az államilag finanszírozott helyekre és mindenki más fizet tandíjat. A jómódú, ámde okos tanulókat támogatjuk”- vélekedett Bokros Lajos.

Az egészségügy helyzetét firtató kérdésre úgy reagált, hogy ott is a központi kormányzat fogja megmondani, hogy melyik kórházban, melyik szakrendelőben mit szolgáltassanak. „A piaci versenynek kellene megmondani és akkor lehetne a szolgáltatók között a minőség javulását előidéző versenyt elérni. Nem arról van szó, hogy az államot le kell építeni, hanem az államot versenyre kell kényszeríteni. Ezt akkor lehet megvalósítani, ha a finanszírozásban, biztosításban is verseny van, máskülönben az állam saját magával nem tud versenyezni. Ha az állam kivonul, nyilvánvalóan a magánszektornak be kell oda vonulni és ilyen értelemben nagyobb közteherviselésre kell kényszeríteni azokat, akik ezt megtehetik és tudnak fizetni”- vélekedett Bokros.

„Látjuk, hogy a kormány által elképzelt 3,5 százalékos növekedés helyett idén talán 1-1,5 százalékkal növekedik a gazdaság, a nemzetközi helyzet romlása és a kapkodó, eszetlen kormányzati intézkedések miatt jövőre talán ekkora növekedés sem lesz. Elsősorban a növekedés feltételeit kellene helyreállítania a kormánynak, azt a közbizalmat, amit talán minden intézkedésével rombol és akkor a magánszektor befektetői, külföldiek, hazaiak egyaránt előállítanák azokat a jövedelmeket, amikből a költségvetés is tudna részesedni. Enélkül csak a torta szűkülésére és az egymás elleni háború növekedésére lehet számítani”- sorolta javaslatait Bokros, majd hozzátette: ez a gazdaságpolitika összefüggéstelen, káros, rombolja mind a társadalom, mind a gazdaság nagyon fontos alapszöveteit, ettől növekedés nem várható.

atv.hu