Kétszer nem léphet az ember ugyanabba a folyóba, írta Hérodotosz, és a görög filozófusnak bizony igaza volt, a jelek szerint a Fidesz politikusai se ugyanabba a vízbe, se ugyanabba a mederbe nem tudnak kétszer beleállni, legalábbis ha gazdaságpolitikáról van szó. A legplasztikusabban Szijjártó Péter fogalmaz időnként, aki egyetlen korábbi mondatával képes felülírni a kormány mintegy egy éves politikáját. Ugyanis a kabinet gyakorlatilag minden egyes intézkedését a nemzetközi piaci mozgásokkal és az internacionalista recesszióval indokolja, ám Szijjártó 2009 júniusában még amellett kardoskodott, hogy feleslegesek „a kormány brutális megszorításai, melyeket azzal igazolnak, hogy szükség van rájuk a válság miatt”. Magyarán: a válsággal ne takarózzon senki, üzente egykor a miniszterelnök jelenlegi szóvivője.

És persze nemcsak globális ellentmondások vannak – a részletekről is időről-időre mást gondol a Fidesz. Például a közelgő 2002-es választások árnyékában 2000 novemberében Orbán Viktor még érdemben fontolta meg a Vállalkozók Országos szövetségével folytatott tárgyalásán, hogy a felső áfa-kulcs 25 százalékos mértékét 20 százalékra szállítsák le. A Fidesz elnöke csupán annyi distinkciót tett, hogy pártja nem egyben vágna, hanem évi 1,2-1,5 százalékpontos csökkentést tart kivitelezhetőnek: egy ötszázalékos mérséklés ugyanis akkor mintegy 180 milliárd forintos bevételkiesést jelentett volna a költségvetésnek.

Ám nem a Fidesz került kormányra, az áfához így a szocialisták nyúltak hozzá – igaz, ők is csak a ciklus végén, egyfajta kampányfogásként csökkentették 2006-ban a különböző iparcikkek, szolgáltatások áfa-kulcsát 25-ről 20 százalékra. Ami Varga Mihály, a Fidesz pénzügyi kabinetjének vezetője szerint nem volt érdemi lépés. Igaz, hamar kibújt a szocialista szög a zsákból, ugyanis a költségvetés nem tett lehetővé egy ilyen mérvű adócsökkentést, úgyhogy Veres János akkori szocialista pénzügyminiszter már 2006 tavaszán arról beszélt, hogy áfa-növelésre lesz szükség.

És ezt a labdát Varga le is csapta, mondván: ez egy olyan egykulcsos áfakulcs lehet, ami nyilván a mostani 20 százalékos tételt tartalmazná (azaz egységesítené mindegyik tétel forgalmi adóját - a szerk.): ez azt jelenti, hogy Gyurcsány Ferenc újra áfa-emeléssel kísérletezne az embereken. Márpedig, magyarázta Varga a fidesz.hu archívumának tanúsága szerint, az áfa-emelés korábban is inflációhoz vezetett, emellett másik mellékhatásként 2004-ben 10 év után először csökkentek a reálbérek Magyarországon, azaz az emberek rosszabb jövedelmi pozícióba kerültek. Ezért a Fidesz nevében Varga arra kérte a kormányt, hogy ne kísérletezzen újra áfa-emeléssel.

A miniszterelnökséget jelenleg vezető államtitkár akkor azzal érvelt, hogy az áfa-emelés negatív gazdasági hatásokhoz vezet, így csökken a versenyképesség, drágább lesz minden az országban, emiatt újabb munkahelyek kerülnek veszélybe, drágulnak a hitelek, és elbizonytalanodnak a befektetők, hiszen azt látják, hogy nincs ebben az országban következetes, kiszámítható és megbízható gazdaságpolitika. És a jelek szerint Varga prognózisa helytálló volt, hiszen Járai Zsigmond 2006 decemberében már azt panaszolta, hogy ugyan a 2006 eleji áfa-csökkentés valóban jelentősen mérsékelte az inflációt, viszont 2006 szeptemberében az áfa mértéke megemelkedett, s ez megfordította a tendenciát, így decemberre már 6 százalék körüli szintre emelkedett az infláció.

2006 februárjában Orbán Viktor azt javasolta: a (szocialista) kormány március 31-ig jelentse be az uniónak: a magánlakások felújítása, valamint a szociális lakásépítés esetében az akkori 20 százalékról 5 százalékra akarja csökkenteni az áfát, és ezt vezesse be április 1-jétől.

Aztán a Fidesz gyakorlatilag az áfa-csökkentésre épített kommunikációt: 2008 júliusában – a válság beköszönte előtt – Varga Mihály alelnök azt mondta: pártja elnöksége abban maradt, hogy a Fidesz átírná a jövedéki és az általános forgalmi adóról szóló törvényeket, mégpedig három ponton. A módosítások következtében egyrészt lefaragnák a jövedéki adók csökkentésével az üzemanyag árakat, másrészt az áfa mérséklésével leszállítanák az alapvető élelmiszerek árát, harmadrészt pedig szintén áfa-csökkentéssel leszorítanák a távfűtési díjakat. Varga úgy kalkulált, hogyha a Fidesz javaslata megvalósul, akkor 40 litert lehet megspórolni az olcsóbb benzinnel, azaz 15 forinttal lehetne csökkenteni literenként az üzemanyag árát. Az alapvető élelmiszerek tekintetében (kenyér, tojás, tejtermékek, liszt, rizs, cukor, krumpli, zöldségek, hús stb.) a termék árától függően a csökkenés elérheti a 130 forintot is (pl. a sertéscomb esetében), míg a tej 27 forinttal lehet olcsóbb. A harmadikként felhozott példa szerint egy 68 négyzetméteres, átlagos lakótelepi lakás februári, 36.136 Ft-os távhő számlája több mint 4.500 forinttal lehetne kevesebb. Mindez persze a fideszes politikus elképzelése szerint úgy valósulhatott volna meg, ha az üzemanyag, az élelmiszerek és a távfűtés 20 százalékos áfáját 5 százalékra csökkenti a kormány. (Megjegyzendő, hogy 2009-ben a szocialista kabinet mind az alapvető élelmiszerek, mind a távhő áfáját csökkentette.)

A Fidesz szóvivője mindenesetre 2009 nyarán kifejtette, hogy az európai útnak az a jellemzője, hogy adót csökkentenek, támogatják a fogyasztást, a kis- és közepes vállalkozások támogatásával ösztönzik a gazdaságfejlesztést, és egyre inkább segítik a családokat. Ám a szocialista kormányok, magyarázta Szijjártó, épp július elején léptették életbe az áfa- és jövedéki adó emelést, aminek hatására növekszik az üzemagyagok ára, majd ennek következtében a szállítási költségek is megdrágulnak, s innentől kezdve ez minden egyes terméken éreztetni fogja a hatását. „Folyamatosak a kormány brutális megszorításai, melyeket azzal igazolnak, hogy szükség van rájuk a válság miatt”, summázott egykor magabiztosan a Fidesz szóvivője, akire nyomba rímelt Kósa Lajos hosszan taglalva, hogy az áfaemelés mintegy 1,3 milliárd forintos többletkiadást jelent Debrecennek, így elengedhetetlen a város költségvetésének nagy léptékű átalakítása.

És 2010-es a választási kampányban még Smején Zsolt is azt hangoztatta, hogy a neoliberálisok által vallott adóemelés és megszorító csomagok nem jelentenek járható utat. A jelenlegi miniszterelnök-helyettes szerint adócsökkentésre van szükség, hogy a magyar vállalkozások életben maradhassanak. Ma ugyanis egy magyar vállalkozás előtt három út áll: vagy csődbe megy, vagy a feketegazdaságban folytatja tevékenységét, vagy Pozsonyba települ át és ott fizeti az adót.