1978. augusztus 20-án, a magyar nemzeti ünnepen született Vona Gábor – kezdte a beszámolót az Egyesült Államok egykori budapesti nagykövete, April H. Foley. A diplomata szerint Vona a történelmileg konzervatívabb vidéki Magyarország szülöttje, és a konzervativizmusáról híres ELTE történész szakán diplomázott. Almássy Kornél, korábbi MDF-es képviselő, aki Vonával együtt tanult az egyetemen (és aki egy a kevés végzős közül, aki, bár csak felszínesen, de ismerte a Jobbik későbbi elnökét) Foley szerint úgy jellemezte kettejüket, hogy „ő konzervatív, de Vona kilóg a sorból”. Foley szerint Vona 2002-ben került a politika közelébe, amikor az Orbán Viktor által létrehozott Polgári Körökhöz csatlakozott – amit a nagykövet szerint szocialista berkekben némelyek az "Ördög Köreinek" neveztek. Innen azonban átsodródott a Jobbikba, amelynek 2006-ban az elnöke lett, majd igyekezett ott megszilárdítani a hatalmát – írja a távirat. A Jobbik 2008 tavaszán lenyomta szélsőjobboldali riválisait, és a szélsőjobboldali politikai színtér egyeduralkodójává vált – írja Foley a Political Capital értesüléseire hivatkozva. Hozzáteszi: a Jobbik a kuruc.info és a Barikád segítségével igyekezett kiépíteni „médiabirodalom” stratégiáját.
"Mindenellenes"
Habár az amerikai nagykövetség forrásai közül sokan unalmas, kevésbé karizmatikus szónoknak tarják Vonát, a szélsőjobboldali párt elnöke jó szervezőnek bizonyult – írja Foley. „Vona nem idióta – ellenben tudja, hogyan szólítsa meg azokat” – írta a távirat a Progresszív Intézet egyik elemzőjére hivatkozva. Más elemzők szerint Vona „jó irányba tart, hogy hivatásos politikussá váljon”. Vona romaellenes, unióellenes, Amerika-ellenes, kormányellenes és antiszemita politikája a „hagyományos értékekre” támaszkodva igyekezett felépíteni egy „más Magyarországot”, amely ellenzi a nemzetközi tőkét és kívül van az Európai Unión – írja Foley. A nagykövet szerint amellett, hogy ellenzi a magyar föld értékesítését, Vona és a Jobbik komolyan kritizálja az IMF-et, az EU-t és a Világbankot, amelyek igyekeznek pénzügyi támogatási csomaggal segíteni Magyarországnak a gazdasági nehézségeken. Foley szerint éppen ez Vona dilemmája: hogyan érheti el politikai céljait egy olyan rendszer keretében, amelyet ő maga is ellenez.
„A cigánybűnözés és a program”
Annak ellenére, hogy a Jobbik korábban elzárkózott az Európai Parlamenti tagságtól – sőt a MIÉP-et még azért kritizálták, hogy elindult a kampányban – 2009-ben már meglátták az esélyt a választási sikerben – írja a távirat. Ennek ellenére Foley szerint Vona elsősorban a belpolitikára fókuszált. A cigánybűnözés kifejezés mindennapi használatával legitimálták a „probléma” kezelésére létrehozott komplex „programjukat”, amely különös figyelmet szentel a közbiztonságnak. Foley szerint Vona elsősorban egy ifjúsági mozgalmat szeretett volna létrehozni, amikor megalapította a Magyar Gárdát – ez azonban hamarosan egy félkatonai szervezetté vált, 2009-re már közel 2000 ezer tagja volt. Foley szerint a szervezet megteremtette a Jobbik elnöke számára a szükséges médiafigyelmet, ellenben több gárdista vezető lemondott Vona politikai céljai miatt. De a Gárda ezeket túlélte, és a szervezet növekvő népszerűsége kihívással szembesítette Vonát, aki viszonylag gyenge közszereplő – írta a nagykövet.
2014.
Azzal, hogy Orbán Viktor és a Fidesz a politikai centrumot vette célba, Vona valószínűleg a nacionalista, populista tematikával távolíthatja el magát a Fidesztől, amelynek igyekszik az Izrael-párti álláspontját kiemelni – írja Foley, aki szerint Vona magabiztosan nyilatkozott a 2010-es választásokról is: „amennyiben a Jobbik bejut a parlamentbe 2010-ben, biztos vagyok benne, hogy megnyeri a 2014-es választásokat is.” Habár többen - beleértve Martonyi János egykori külügyminisztert is – úgy értékelték, hogy Vonának minimálisak az esélyei, és azokat is a Gyurcsány-kormánynak köszönheti, amely a demokráciára irányuló fenyegetésként igyekezett a Jobbikot beállítani, a Progresszív Intézet elemzője szerint többen támogatják a Jobbikot, mint a Szabad Demokratákat – írja Foley, majd hozzáteszi, az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége úgy döntött, nem lép kapcsolatba a szélsőjobboldali párttal.
A WikiLeaks-dokumentumok legutóbbi Magyarországgal kapcsolatos híreiről itt olvashat bővebben!
Molnár László - atv.hu

