Az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának tagja kijelentette: a szociális állam lebontása, a kormány megszorító politikája löki az embereket az uzsorások karjaiba, és az "embertelen jelenségek" ellen csak látszatintézkedéseket hoz.
   
Dorosz Dávid megjegyezte: Orbán Viktor kormányfő hétfőn az Országgyűlésben beszélt arról, hogy zéró toleranciát és hajtóvadászatot hirdet az uzsorások ellen, és a büntető törvénykönyv módosítására tett javaslatát pénteken ismerhették meg. A párt szerint csak jogszabály-módosításokkal nem lehet megoldani a problémát, ezért hárompontos javaslatot fogalmaztak meg a kormánynak.
   
Javítani kell az önkormányzatok lehetőségeit, a szociális rendszert, hogy például azok a családok, amelyek átmeneti pénzzavarba kerültek, segítséget kaphassanak. Javasolják, hogy helyi emberek bevonásával közösségi rendőrséget hozzanak létre, és az uzsorások elleni küzdelemhez országos akciócsoport felállítását sürgetik - mondta.
   
A képviselő szerint az akciócsoportot két-három hónap, a közösségi rendőrséget pedig fél, egy év alatt fel lehetne állítani, és mindezekre forrás is lenne.

Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője az MTI-nek eljuttatott közleményében hangsúlyozta, hogy a büntető törvénykönyv szigorításával, a kamatmaximum törvényi bevezetésével és a rendőrség határozott fellépésével védi meg a kormány a nehéz helyzetbe került családokat a bűnözőktől.
   
"Az ellenzéki pártoknak most már csak egyetlen dolgot kell eldönteniük: az emberek vagy az uzsorázók oldalán állnak-e" - fogalmazott.

Nagyobb szigor

Hamarosan hatályba léphet az a Btk.-módosítási javaslat, mely az uzsorásokat a továbbiakban akkor is a korábbinál nagyobb szigorral büntetné, ha nem üzletszerűen, hanem egyetlen alkalommal elkövetett cselekményről van szó. Emellett akár büntetési mentességet is kaphatnak a hatóságnak bejelentő cinkosok.

A törvénymódosítási javaslatban az szerepel többek között, hogy 3-5 év legyen e bűncselekmények büntetési tétele, ne legyen az uzsora definiálásának alapfeltétele az üzletszerű elkövetés. Ez utóbbi indoklása példaként hozza a kölcsönadással kombinált színlelt adásvételi szerződések aláíratását, ami egyszeri elkövetés, de – így az indoklás – szigorú jogi fellépés után kiált.

A jogszabály-módosítások az indoklási részből kiolvasható módon azt is lehetővé tennék, hogy aki az ilyen esetet a hatóság tudomására jutása előtt bejelenti, akár teljes mentességet is nyerhessen.

A munka lenne a legjobb ellenszer

Legfeljebb pár tucat embert megfélemlít, más eredménye nem lesz a kormány uzsorásokkal szembeni fellépésének, ugyanis a pénzhiány ettől a falvakban nem szűnik meg, állította az ATV Start című műsorában Szuhay Péter antropológus, aki szerint piaci bérért szívesen dolgoznának a szegények.

Valószínűleg azt a 20 éve zajló folyamatot kellene megérteni, ami idestova 20 éve zajlik elsősorban a szegény falvakban és a cigánytelepeken, mondta a szakértő. Hozzátette: két évtizede gyakorlatilag munkanélküliek laknak ezeken a telepeken, ahol valójában nincs pénzforgalom. Így emberek gyakorlatilag pillanatok alatt pénzszűkébe kerülnek. A ’90-es évek elején még működött egyfajta szolidaritási rendszer, akinek épp volt pénze, az családnak, rokonoknak, barátoknak kiadtak pénzt – annak tudatában, hogy most ugyan ők adnak, de holnap ők kérhetnek kölcsön.

Szuhay szerint ma is ez a pénzkihelyezési forma a gyakoribb, a nagy kamatra dolgozó, házat elszedő uzsorásból jóval kevesebb akad, mint azt a közvélemény hiszi. Ráadásul a falusiak őket sem jelentik fel, ugyanis az uzsorásoktól akkor is kapnak pénzt, amikor már senki más nem ad nekik. Pedig – hangsúlyozta Szuhay – a szegények is „polgári normák” szerint szeretnének élni, gyakran ballagásra, keresztelőre kell a pénz. És nincs más segítség, mint az uzsorás, aki így felülről nézve bűnöző, de alulról nézve olykor megváltó.

Úgyhogy Szuhay szerint nem az uzsorások lecsukása a megoldás, hanem olyan, piaci alapú közfoglalkoztatás bevezetése, ami valós jövedelmet jelent. Most viszont az emberek attól tartanak, hogy a kvázi éhbérért, munkatáborokban fognak dolgozni, ez persze feljogosítja majd őket segélyre – de kevesebbre, mint eddig. Úgyhogy a pénzhiány továbbra is megmarad a telepeken, és ha mégis gyorsan kell a forint, akkor majd – mivel a kormány természetben adnák ki  a segély nagyobb részét – áron alul passzolják el az „állami portékát”.