A jelek szerint felgyorsult a Szilvásy-kémügy néven futó eset feltárása, legalábbis már nem 28580-at kell aludni ahhoz, hogy a széles nyilvánosság is megtudja, hogy mit tett vagy nem tett Galambos Lajos és Laborc Sándor, a két egykori nemzetbiztonsági vezető, illetve Szilvásy György, volt titokminiszter. Az atv.hu információi ugyanis az illetékes szervek felülvizsgálták a Szilvásy-ügy minősítését, és az 1995-ös, az államtitokról és a szolgálati titokról szóló, egyébként már hatályon kívül helyezett LVX. törvény rendelkezései helyett az érvényben lévő, a 2009. évi CLV., a minősített adatok védelméről szóló törvény rendelkezései alapján határozták meg a titkosság idejét. Igaz, a kíváncsiaknak így is 11040-et kell aludniuk, amíg szabadon kikérhetik az ominózus aktákat.

A helyzet ugyanis az, hogy az 1995-ös törvény különbséget tett államtitok és szolgálati titok között. Húsz évnél hosszabb minősítés érvényességi idő csak az államtitok esetében fordulhatott elő. Az államtitok érvényességi idejét a törvény mellékletét képező államtitokköri jegyzékben titokfajtánként megállapított időtartamig a minősítő állapította meg. Az államtitok érvényességi ideje 90 évnél hosszabb nem lehetett, mondta az atv.hu-nak az adatvédelmi biztosi hivatal. Közbevetőleg meg kell említeni, hogy a minősítési eljárás során nem iratot, hanem adatot minősítenek. Ebből következik, hogy ha egy ügyben utóbb keletkezik olyan irat, amelyben nincs új minősített adat, hanem csak egy már korábban minősített adatot ismételnek meg, akkor az utóbb készített irat esetében nem kell ismételt minősítési eljárást lefolytatni, hanem elég az adat eredeti minősítési jelölését megismételni az iraton.

A 2009-es törvény lényeges változásokat hozott: megszűnt az államtitok fogalma, a csúcskategória a „Szigorúan titkos!" és a "Titkos!" minősítés lett, és az ilyen adatokat legfeljebb 30 évre lehet elrejteni a köz elöl, azaz harmadolták a titkosítási időt. Persze a minősített adatok védelméről szóló jogszabály egy átmeneti időszakkal biztosítja a korábban keletkezett adatok további törvényi védelmének lehetőségét. Rendelkezései szerint a hatályba lépése előtt keletkezett állam- vagy szolgálati titkot képező adatokat legkésőbb 2013. június 30-ig köteles a Mavtv. szerint felülvizsgálni, ennek hiányában a határidő lejártával a minősítés érvényessége megszűnik.

Az azonban, hogy az illetékes szervek módosították a titkosítási idő hosszát, gyakorlatilag véletlenül derült ki. Ugyanis Vadai Ágnes, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának szocialista elnöke Jóri András adatvédelmi biztoshoz fordult, hogy járjon el a Szilvásy-ügy tikosításának feloldása érdekében. Ehhez persze az adatvédelmi biztosnak be kellett kérnie annak az ülésnek a jegyzőkönyvét (pontosabban a másolatot), melynek során ismertették a bizottság tagjaival a Galambossal, Laborccal és Szilvásyval szemben felmerült gyanút. Ám mivel az ügyben szereplő adatok államtitoknak minősültek, Vadai Ágnesnek bizottsági elnökként a titokgazdához kellett fordulnia, engedélyezze a másolat készítését.

És az Alkotmányvédelmi Hivatal válaszolt is, miszerint engedélyezi, hogy a másolatot az adatvédelmi biztos rendelkezésére bocsássa a bizottság, ám az erről szóló levélben szerepelt egy másik adat is, mondta Vadai az atv.hu-nak. Ugyanis az Alkotmányvédelmi Hivatal egy szuszra arról is tájékoztatta a bizottsági elnököt, hogy módosította a minősítést, a 2009-es törvénynek megfelelően 30 évre szállította le: azaz 2089 december 31.-e helyett már 2040 december 31.-én belepillanthat az iratokba a nagyközönség. A bizottsági elnök mindenesetre azt erősen furcsállja, hogy miért az Alkotmányvédelmi Hivatal járt el az ügyben, amikor az eredeti titkosító a bizottsági ülésen a Budapesti Katonai ügyészség volt, illetve Vadai azelőtt is értetlenül áll, hogy a dokumentumok tanúsága szerint az iratokat július 12.-én minősítette át az Alkotmányvédelmi Hivatal, de erről esze ágában sem volt tájékoztatni a bizottságot. Mindenesetre az adatvédelmi biztos immár megindíthatja a tikosítás feloldását célzó procedúrát.

atv.hu / NBGY