A jogvédő szervezet egyebek mellett azt kifogásolja, hogy a korábban az állampolgárok által benyújtott indítványok alapján indult eljárások jövőre, a törvény életbe lépésével megszűnnének. A Helsinki Bizottság munkatársa szerint ez nem csak az Alkotmánybíróság, hanem az érintett állampolgárok jogköreit is szűkíti.

Tóth Balázs az ATV Start-ban elmondta, a szabályozás következtében számos olyan kérdés lesz, amelyben senki nem fog tudni a testülethez fordulni. A tervezet szerint ugyanis az utólagos normakontrollra beadható indítványok köre is jelentős mértékben szűkülne, ráadásul a jövő évtől már csak az ellenzéki pártok konszenzusa esetén lehetne az AB-hez fordulni, erre pedig vajmi kevés az esély, vélekedett Tóth.

Nem kerülhetnének az Alkotmánybíróság elé továbbá olyan kérdések sem, amelyek az állami szervezeteket érintik, vagy éppen alapvető jogállamisági problémákat feszegetnek, így például a tervezet szerint a testület nem vizsgálhatja, hogy milyen szempontok szerint választják meg a Médiatanács tagjait, de ezen túl a semmisségi törvény sem tartozik az AB hatáskörébe.

A Helsinki Bizottság munkatársa szerint az új törvény jelentősen növeli a kormány mozgásterét, azok pedig, akik eddig az előzetes normakontrollal próbálták elkerülni, hogy jogsérelem érje őket, ezentúl meg kell várniuk, hogy alkotmányellenes szabályt alkalmazzanak velük szemben, vagyis, hogy a jogsérelem bekövetkezzen. Ráadásul az új szabályok értelmében az érintetteknek előbb végig kell járniuk a többi jogorvoslati fórumot, és csak akkor kerül az ügyük az Alkotmánybíróság elé, ha ezeken a fórumokon nem jártak sikerrel. Így pedig akár 3-4 évig is alkotmányellenes helyzet állhat fenn egy-egy kérdésben, vélekedett Tóth Balázs.

atv.hu / Jeremcsuk István