Aki 70 évre titkosított, arról azt lehet tudni, hogy ki sem nyitotta a minősített adatról szóló törvényt, mert törvényesen nem lehet 70 évre titkosítani. Ez pedig teljesen abszurd – mondta az Egyenes Beszédben Majtényi László. A korábbi adatvédelmi biztos szerint nincs olyan, hogy a titokgazda titkos, valamint a törvény szerint az adatvédelmi biztos előtt nem lehetnének titkok, törvényes joga beletekinteni minden iratba. Az abszurd abszurdja, hogy maga a titkosítás is titkos – tette hozzá Majtényi László.

A szakember a titoktörvényről úgy fogalmazott: az MSZP a saját ellenzéki szerepét lehetetlenítette el a 2010-es titoktörvény megalkotásával. Az Eötvös Károly Intézet elnöke az Egyenes Beszédben azt nyilatkozta: a vonatkozó törvény szerint a közérdekű adatokból is bármikor lehet államtitok, így pedig nehéz helyzetben van jelenleg az ellenzék. A tavaly elfogadott törvénymódosítás alapján megesik, hogy adott ügyeket más és más időtartamra titkosítanak. Majtényi László korábbi adatvédelmi biztos szerint, míg a korábbi államtitok törvényben meghatározták a minősíthető adatok tárgykörét, az új törvényből ez hiányzik, így  minden közérdekű adat államtitokká minősíthető. A szakember elmondta, hogy máshol, például Németországban a petíciós bizottságnak vannak fontos jogkörei, emellett szerte Európában léteznek ombudsmani intézmények az adatvédelem megfelelő kezelésének érdekében.

Magas labda, hogy a köztisztviselők új önéletrajzában szerepel az a kérdés, hogy tagja – e titkos társaságnak- véli Majtényi László. A korábbi adatvédelmi biztos azt mondta: vicces, hogy egyáltalán ilyen kérdéseket tesznek fel. Egyebek mellett olyan kérdésekre is várják a választ a köztisztviselők új önéletrajzában, mint például, miért jött el korábbi munkahelyéről, vagy éppen volt-e katona. Egy civilizált országban ilyeneket nem lehetne megkérdezni, később is komoly gondok lehetnek ezekből a válaszokból. Majtényi László szerint nehéz helyzetbe hozhatja magát az a köztisztviselő, aki válaszol, és az is, aki nem.