A belgrádi újság budapesti sajtóinformációkra hivatkozva azt írta, hogy a csepeli gyilkosságok fő gyanúsítottja, bizonyos V. László, "vajdasági származású", és elfogásakor "macedón útlevéllel rendelkezett", továbbá hogy az "Arkan vezette félkatonai Tigrisek soraiban harcolt" és egyes "volt jugoszláv tagköztársaságok területén elkövetett háborús bűncselekményekért Szerbia is keresi".

Az Alo! című belgrádi újság cikkében ugyanakkor közli az Arkan vezette egykori Tigrisek volt parancsnokhelyettesének, Borislav Pelevicnek a nyilatkozatát:

"Ezek aljas rágalmak" - mondta Pelevic az Alo!-nak. "Arkan helyetteseként ezeknek a fiúknak mindegyikét a mai napig ismerem, és felelősen kijelenthetem, hogy a gárdában semmilyen László nem volt" - nyilatkozta az egykori szerb szabadcsapatok helyettes vezetője, majd hozzátette: a gárdának "egyetlen egy tagja volt, aki félig magyar, félig szerb volt, és ma is él és egészséges. És volt egy ruszin származású is, aki sajnos elesett. A többiek mind szerbek voltak" a gárdában. 

Eddig hat ember került előzetes letartóztatásba a Csepel-szigeten néhány napja kihantolt holttestekkel összefüggésben. A múlt héten kitudódott gyilkosságsorozattal kapcsolatosan őrizetben van a bűnbanda feltételezett vezetője is, állampolgárságáról azonban az utóbbi napokban ellentmondó információk terjedtek el.



A szakértői jelentések birtokában a rendőrség néhány napon belül tisztázhatja az elkövetők konkrét személyét, illetve hogy kinek milyen szerepe volt a csepeli gyilkosságsorozatban – vélekedett Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő az ATV Start Plusz című műsorában.

Tarjányi szerint emellett az is könnyedén kideríthető, hogy a feltételezett elkövető valóban szerb állampolgár-e, illetve hogy igazak-e a magát macedónnak valló férfi azon állításai, melyek szerint a szerb szabadcsapatok kötelékében harcolt a délszláv háborúban.

Végh: alkoholisták lehettek az elkövetők

A szakértő úgy véli, az elmúlt húsz évben számtalan társadalmi problémát söpörtek a szőnyeg alá, amelyek most ezekben a bűncselekményekben csúcsosodnak ki. Tarjányi szerint míg az állam most szigorúbb törvényekkel igyekszik kezelni a kérdést, a megoldást valójában egy társadalompolitikai szemléletváltás jelentené.

A törvényeken és a társadalmi normákon is kívül élték az életüket az elkövetők, akiknek feltehetően alkoholproblémáik is voltak – ezt már Végh József kriminálpszichológus mondta ugyancsak a Start Plusz-ban. Végh szerint ezért az elfogott délszláv férfi vélhetően könnyen rá tudta venni a hajléktalan elkövetőket a gyilkosságokra.

A szakember szerint a történtekért a társadalmat és a hatóságokat is felelősség terheli. A törvényi szabályozás rendben van, viszont végrehajtási szinten jobban kellene figyelni a közterületek védelmére, másrészt pedig ezeket az embereket finoman, de rá kell kényszeríteni arra, hogy visszatérjenek a társadalmi életbe, és ha kell, hajléktalanszállókon éljenek. Ez az elvadult életforma vezet odáig ugyanis, hogy minden további nélkül képesek ölni akár néhány ezer forintért is – vélekedett.

Dr. Bátki Pál büntetőjogász pedig a brutális gyilkosságsorozat kapcsán arra mutatott rá, hogy amennyiben a bűncselekmények az elfogott férfihez köthetők, úgy kizárt a vádalku lehetősége, hiszen nem lehet vádalkut kötni azzal, akinek a terhére emberi élet kioltása róható. Az eset felderítettségére, illetve az országos médiafigyelemre való tekintettel tehát a támadást túlélő sértett ezzel kapcsolatos aggodalmai a jogász szerint nem megalapozottak.