Pénteken titkosították 2087-ig azt az ügyet, amelyben tanúként hallgatták meg a nemzetbiztonsági bizottság volt tagjait. A tanúmeghallgatások után is csupán annyi derült ki, hogy a katonai ügyészség jogosulatlan titkos információgyűjtés bűncselekménye miatt nyomoz.
Meghallgatása után Vadai Ágnes arról beszélt, hogy szerinte ehhez az ügyhöz hasonlóan több esetben indokolatlan az ügyek titkosítása. A parlament nemzetbiztonsági bizottságának szocialista elnöke szerint ráadásul több esetben az sem egyértelmű, hogy ki a titokgazda.
2010 óta a minősített adatok védelméről szóló törvénymódosítás után a titkosítások ideje is eltérő lehet.
Majtényi László korábbi adatvédelmi biztos szerint míg a korábbi államtitok törvényben meghatározták a minősíthető adatok tárgykörét, az új törvényből ez hiányzik, így minden közérdekű adat államtitokká minősíthető.
Gálszécsi András korábbi titkosszolgálati miniszter sok esetben túlzónak tartja a titkosítások mértékét, mert mire lejár a határidő, már senki nem él az érintettek közül. Ráadásul az ügyek egy része nem is olyan súlyú, ami indokolná a titkosság fenntartást. A volt tárcavezető szerint ilyen ügy lehet az Egymásért alapítvány ügye is, melynek a titkosítását idővel fel kellene oldani.
