Nem olyan mély ez a konfliktus, hogy azt kelljen mondani „összerúgtuk a port”, kommentálta rendvédelmi dolgozók és a kormány konfliktusát a Népszabadságnak adott interjújában Pintér Sándor.  A belügyminiszter szerint a jelenleg is aktív szolgálati jogviszonyban lévő kollégák jelentős része megértette, hogy alapvető változásokra van szükség. Sőt, Pintér szerint a szakszervezeti vezetők többsége is értette, megértette a kormány szándékát. Éppen ezért, állította a belügyminiszter, a rendvédelmis demonstrációk nem is a kormány törekvéseiről szóltak, hanem némely esetben a szakszervezeti vezetők túllépték a szakszervezeti törvényben előírt kereteket, és egyértelműen kormányellenes politikai demonstrációvá alakították a formailag a tagságuk jogaiért tartott megmozdulást.

Egy nagy, fiskális család

A belügyminiszter persze megérti azon volt rendőrök első reakcióit, akik eddig 220-240 ezer forint, vagy még ennél is nagyobb összegű nyugdíjat kaptak, és most azt hallják, hogy újra munkába kell állniuk. Ami az úgynevezett szerzett jogokat illeti, arról Pintér szerint érdemes elgondolkodni. „Adva van egy család, ahol a gyerek minden este moziba mehet, a feleség hetente háromszor kozmetikushoz, a férj pedig tekézni. Ezek az ő úgymond szerzett családi jogaik. Aztán jön a válság, és a családi jövedelem egyik napról a másikra az ötödére apad. Vajon a képzeletbeli családunkban megmaradnak-e a szerzett jogok. Ha úgy gondolják, igen, akkor azt is árulják el, kitől kapják rá az anyagi támogatást”, példálózott a belügyminiszter. Aki szerint a válság kirobbanása óta a magyar családok döntő többsége újragondolni kényszerült a családi költségvetést, és ha a Magyarországot egy nagy családnak tekintjük, akkor világos, hogy bizonyos tételeket nem lehet tovább finanszírozni, mert nincs rá pénz. Azaz, a szerzett jogokat sem lehet tovább fizetni.

Remegő mutatóujj

Azoknak a rendőr- és katonaorvosoknak, akik az utóbbi években sorra adták ki a szolgálati nyugdíjazáshoz bizonyos esetekben elengedhetetlen alkalmatlansági igazolásokat, viselniük kell tetteik következményét, már ha hatóságként eljáró személyekként jogsértést követtek el. A korábbi gyakorlatban ugyanis, magyarázta Pintér, egy százalék munkaképesség-csökkenés is elég volt valakinek a fegyveres szolgálatra alkalmatlanná nyilvánításához. Például, ha olykor remegett a jobb kezének mutatóujjának első perce – emiatt pedig nem érezte e fegyver ravaszát. A belügyminiszter szerint azonban ilyen esetekben az illető számára olyan beosztást kellett volna keresni, ahol nem kell fegyvert használnia, így az ujjremegés is igen gyorsan meggyógyult volna magától.

Nem munkafelügyelő

Ami a korkedvezményes nyugdíjba vonultak sorsát illeti, Pintér korábban azt nyilatkozta, hogy a Belügyminisztérium nem rendel vissza szolgálati nyugdíjasokat, csak megteremti számukra a lehetőséget, hogyha szellemileg és fizikailag alkalmasak, akkor újra aktív rendőrök lehessenek, ha pedig tudásuk vagy egészségük megkopott, akkor a közfoglalkoztatási program logisztikai szervezésében és irányításában alkalmazná őket a tárca. Azaz nem munkafelügyelők, hanem egyfajta művezetők lesznek, akik persze felügyelik is a munkavégzést, de ennél fontosabb feladatuk a munka megszervezése, irányítása, koordinálása. A belügyminiszter azt ígérte, hogy senkit nem fogunk erőszakkal közmunkára kényszeríteni.

Tartalékosok

Illetve időközben formálódik a rendvédelmisek életpálya-modellje is. Ennek alaptétele, hogy a szolgálati nyugdíj jelenlegi rendszere ez év végén szűnik meg. 2012-től a hivatásos állomány tagjai is csak az öregségi korhatár elérésekor kapnak nyugdíjat. A tervezet szerint a visszahívott szolgálati nyugdíjasok többsége a különleges állományba kerül. Rokkantnyugdíjazás helyett tartalékállományba helyezik azokat, akik egészségügyi, vagy egyéb, önhibájukon kívüli ok miatt nem tudják ellátni a hivatásos szolgálatot. A tartalékállományba kerülők úgynevezett ideiglenes szolgálati járandóságot kapnak. Ennek mértéke az alapilletményük 70 százaléka, vagy a részükre megállapítható nyugdíjjal lesz egyenértékű. A járandóság folyósításának feltétele, hogy részt kell venniük a tervezett új munkakörre felkészítő átképzési programokban. Ha ennek nem tesznek eleget, illetve a felajánlott munkakört nem fogadják el, megszüntetik ezt a jogviszonyukat, és nem kapják többé az ideiglenes szolgálati járandóságot.

Ki mit választ

Lehetővé kell tenni, hogy a 25 év hivatásos szolgálattal rendelkező, és az 52. életévüket már betöltött hivatásos állományú dolgozók könnyített feltételekkel láthassák el a munkájukat. A könnyített szolgálatban lévő állomány heti munkaidejét 35 órában kell meghatározni. Éjszakai szolgálatra csak a beleegyezésükkel lehetne őket beosztani, ám jelentős fizikai, pszichikai megterheléssel járó szolgálatot nem láthatnának el. A hivatásos állomány felső korhatára a jövőben megegyezik a társadalombiztosítási öregségi nyugdíjkorhatárral és a nyugdíjmegállapítás rendjére is a társadalombiztosítási nyugdíjra vonatkozó szabályok érvényesülnek. A 2011. december 31-ig megszerzett nyugdíjjogosultságok az öregségi korhatár elérésekor "felélednek". Az érintettek ekkor választhatnak, hogy az akkor megállapítandó társadalombiztosítási nyugdíjat, vagy az időközi emelésekkel növelt szolgálati nyugdíjat kérik.

atv.hu  / nol.hu