Bárándy szerint elgondolkodtató, hogy a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa - az ügyészi indítvánnyal szemben - úgy ítélte meg, hogy valakit, akit az egyik legsúlyosabb államellenes bűncselekménnyel gyanúsítanak, és az éjszaka közepén bilincsben visznek el otthonról, az őrizetbe vétel után másnap, harmadnap haza lehet engedni.

"Ez a tény önmagában sokatmondó, ahogy az is, hogy az őrizetbe vételeket a Fidesz-kongresszus előtti napokra időzítették" - fogalmazott Bárándy Gergely. Az ügy hátterére vonatkozó kérdésre úgy válaszolt: nem tudja, miért vitték be a volt titkosszolgálati vezetőket.

A kémkedés gyanújával indult ügyet 80 évre titkosították, így annak részleteiről semmit nem lehet tudni. Annyi bizonyosnak látszik, hogy az eddigi találgatások – melyek szerint az UD Zrt.-üggyel, a Mol-részvények eladásával, vagy az Egymásért Egy-másért alapítvánnyal lenne kapcsolatban az egykori titkosszolgálati vezetők meggyanúsítása – „nem találtak”.   

Egyrészt Vadai Ágnes, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának szocialista elnöke az ATV Egyenes Beszéd című műsorában elmondta, hogy olyasmiről van szó, amiről a Bizottság először kapott hivatalosan tájékoztatást.   

Zamecsnik Péter, Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal korábbi főigazgatójának védője pedig a Tv2 reggeli műsorában beszélt arról, hogy valamennyi találgatás "vakvágány".
Ma reggel egyébként a Pesti Központi Kerületi Bíróságon elkezdődött UD Zrt.-perben is meg kellett jelennie Szilvásy Györgynek. A volt titokminisztert azzal vádolják többek között, hogy szerepet játszott a titkosszolgálat által lehallgatott telefonbeszélgetések másolatának engedély nélküli nyilvánossá tételében.

A tárgyalás előtt az atv.hu kérdésére Szilvásy elmondta, nem nyilatkozhat az őrizetbe vétel alapját képező ügyről, mert az államtitoknak minősül. „Egy-két szóval nem akarom jellemezni a helyzetet, talán később, amikor túl leszünk mindenen, remélem ez hamarosan megtörténik” – tette hozzá.