Pálffy István szerint a törvényhozásnak biztosítania kell, hogy a parlament, illetve a szakbizottságok sora teljes létszámmal működjön, ehhez pedig az kell, hogy 386 képviselő üljön a Tisztelt Házban”, indokolta Pálffy István azt a KDNP-s javaslatot, miszerint az időközi választások esetében le kellene szállítani a részvételi küszöböt. A törvénymódosítás apropója, hogy az alacsony részvétel miatt a püspökladányi időközi választás második fordulója is érvénytelen volt. Márpedig Pálffy szerint a választók számára biztosítani kell, hogy választókerületükben mindenkor érvényesíteni tudják az érdekeiket – így ha az időközi választások részvételi küszöbe miatt nincs honatya, akkor sokáig képviselet nélkül maradhat egy terület.

Arra a felvetésre, hogy a részvételi küszöb csökkentése esetén a képviselők a rendes választásoktól eltérő feltételekkel kerülnének be az országgyűlésbe, a KDNP-s honatya úgy reagált, hogy más a helyzet felfokozott kampánykörülmények között, és bizony más egy politikai apátia kellős közepén. Mert utóbbi esetben nem lehet ugyanazokat a feltételeket állítani, hiszen így azok érdeke sérülne, akik választani akarnak, és akik azt szeretnék, hogy az érdekeiket képviseljék az Országgyűlésben.

Persze az egy örök dilemma, hogy melyik a fontosabb: a választói reprezentáció, vagy inkább az, hogy aki akar, az tudjon képviselőt küldeni az országgyűlésbe. „Mindenesetre a brit rendszerben például már az első fordulóban sincs küszöb, így ad abszurdum egy walesi tartományban egyetlen ember is választhat országgyűlési képviselőt, akár az első fordulóban”, jegyezte meg Pálffy. Egyébként létezik ilyen elképzelés, az LMP-s Karácsony Gergely például egy hasonló jellegű módosító indítványt nyújtott be a javaslathoz, mondta a kereszténydemokrata képviselő.

Pálffy, kitérve a Hoffmann Rózsa és Pokorni Zoltán között feszülő ellentétekre úgy fogalmazott, az államtitkár asszony eddig már több csatát is elvesztett, de a háborút meg fogja nyerni. Pálffy szerint ebbe az irányba mutat az is, hogy az oktatási államtitkár hétfőn felajánlotta lemondását a miniszterelnöknek, aki azonban ezt nem fogadta el. Pálffy egyébként úgy látja: Hoffmannék nézeteltérése esetében sokkal többről van szó, mint pusztán kettejük vitájáról, hiszen ez világnézeti, politikai kérdés is abban az értelemben, hogy a személyeken keresztül oktatási és egyéb érdekek csatája jelenik meg, ráadásul ebben a vitában a szakszervezetek, az ellenzék és az oktatás minden szereplője is részt vesz.

Pálffy szerint egyébként nem véletlen, hogy egy centrális politikai erőtérben a két kormányzó párt között vannak viták az oktatás kérdésében, hiszen ők oldhatják meg a problémát, vagyis természetes, hogy ütköznek az elképzelések. Az MSZP és a Jobbik között például nem lehet vita ebben az ügyben, mert mindketten nagyjából hasonló populációnak az igényeit szeretné oktatáspolitika terén kiszolgálni, vélekedett Pálffy.

atv.hu