Az nem tetszik, hogy vannak vonalkódok, márpedig a vonalkód a megszemélyesítés eszköze, azaz ennek segítségével lehet kapcsolatot felállítni a személy és a vélemény között. Akkor is, ha az illető nem küldi vissza, magyarázta az ATV Egyenes beszéd című műsorában Jóri András, miért is ítélte törvénysértőnek a szociális konzultáció kérdőívét. Az adatvédelmi ombudsman szerint alapvető hiba, hogy nem világos, milyen garanciák vonatkoznak erre a projektre. Márpedig a közvélemény-kutatásról szóló törvény szerint (e hatálya alá tartozik a szociális konzultáció is), a nevet és a véleményt el kell különíteni. És az egész egyszerű adatoknál is, viszont politikai vélemény kimondottan érzékeny adatnak számít. Nagyon cseppfolyós az egész jogi környezete, például a kérdőíven szerepel egy beleegyezési nyilatkozat is – ami a magyar jog szerint nem érvényes, ugyanis bizonytalanul van meghatározva a kérdőív célja, és hiányzik az adatkezelő szerv neve is. Egyeztetés pedig – ahogy azt Jóri már szerda reggel az ATV START című műsorában elmondta – nem volt, bármit is mond erről Szijjártó Péter (az erről szóló cikket lásd: itt).

Ami az adatvédelmi biztos hivatalának továbbélését illeti, a jövőben egy kormányhivatal veszi át az adatvédelmi biztos feladatkörét, vezetőjét – a kormányfő javaslata alapján – a köztársasági elnök nevezi ki. Erre a modellre több példa is akad Európában, ám ezek kizárólag adatkezelési gyakorlatokkal foglalkoznak, a magyar szervezet viszont információszabadságot is véd. Úgyhogy az egy érdekes dolog lesz, ha valakit jelöl a miniszterelnök, és a hivatalnak például ellenzéki képviselők átvilágításáról kell nyilatkoznia. Mindenesetre most az adatvédelmi biztos az európai adatvédelmi irányelvek alapján dolgozik, és független intézményének számos uniós elvet és normát sért. Így elsőm körben Jóri az Európai Bírósághoz fordul.