11:44	Az LMP alappal alapozna

 
Az LMP - a bankok bevonásával - nyílt végű ingatlanalapot hozna létre, az ide befolyó ingatlanokat bérlakásként lehetne használni - az innen bérelt otthonok tarifája az első években alacsony lenne, hogy az adós egyenesbe hozhassa pénzügyeit. Az alapba azon adósok kerülnének be akiknek hiteleit a bank már felmondta, illetve már végrehajtás alatt állnak, de még nem vitték el az otthionukat. Továbbá a bérlő visszavásárolhatja lakását, amikor futja rá. Az alap egyébként kvázi kötvényeket bocsátana ki, és ebből a pénzből lehetne finanszírozni az ingatlanok alapba vitelét, illetve az ingatlanok kiváltását (amikor az állam fizet a bankoknak). Az állam százszázalékos készfizető-kezességet vállal és 80 százalékos megtérülési garanciát, az alap folyamatosan bővül, és így létrejön egy állami bérlakás-rendszer. A bankoknak pedig azért éri meg, mert az alapban lévő ingatlanok tulajdonjoga az övék - és a legrosszabb esetben is 80 százalékban a pénzüknél lennének.

11:34	A felhőt reszelik

A vitanapot kezdeményező Vágó Gábor nagyon örül, hogy az alkotmányozás után végre húsbavágó kérdésekkel is lehet foglalkozni a Tisztelt Házban, amiatt azonban már kevésbé lelkes, hogy e kérdések csak a kormánypárti frakciók 10 százalékát érdeklik ezek a kérdések. Aztán az LMP-s politikus megemlékszik arról, hogy az önkormányzatok elherdálták bérlakás-állományukat, hogy laza volt a kormányzati pénzügyi felügyelet, úgyhogy a lakáshiteleseket nagyon csúnyán oldalba kapta a válság. A nemzeti együttműködés kormánya pedig eddig leginkább a felhőket reszelte az ügyben, és odáig sem jutott el, hogy a hitelesekkel egyeztessen - mindössze a bankokkal társalog. Úgyhogy ki most bankár kormány, ironizált Vágó.

11:25	700 milliárd nem sok az emberekért

 
Úgyhogy ha terhet jelent, ha nem, az állami büdzsének be kell szállnia abba a gigászi tranzakcióba, amelynek során a devizalalapú hiteleket forintalapúra konvertálják - mégpedig azon az árfolyamon, amin a hitelt a kölcsönkérők felvették. Persze ez mintegy 700 milliárd forint mínuszban záró mutatvány, de ezt a summát állja a bankokkal közösen a kabinet. Az pedig nem ellenérv, hogy drága a mutatvány, ugyanis fajlagosan a kormány megoldása drágább, az ugyanis csak a problémák egyharmadát oldja meg. Ráadásul időben elnyújtva ugyan, de a kormány több ezer forintot költött a bankok konszolidációjára, úgyhogy most kiderül, hogy ennek töredékért hajlandó-e a konszolidálni a kormány a családokat.

11:21	A nép fontosabb, mint a hiány

 
Hegedűs Tamás a Jobbikból megállapítja, hogy bár egyetértés van abban, hogy az adósságcsapda kilakulásáért egyaránt felelősek a pénzintezetek a szocialista kormányok, és az emberek, ám mégis a lakosság viseli az összes terhet. Mert például szép dolog az árfolyam befagyasztása, de a számlán ugye tovább gyűlik a különbözet, magyarán nő a tőke, és hosszabodik a törlesztési idő, magyarán a helyzet nem lesz sokkal jobb. Márpedig a népet menteni kell, ugyanis a legnagyobb pénzintézetek sem látták előre, milyen elemntáris erejű válság csap le, azaz a lakosságot sem lehet felelőtlen hitelfelvétellel vádolni. Épp ezért nem helyes az a kormányzati felfogás, hogy a hitelesek mentése nem veszélyeztetheti a Széll Kálmán tervet, ugyanis az államadósságnál vagy a hiánynál, fontosabb az ember.

11:10	A KDNP elvárja

 
Ami a kereszténydemokrata elképezléseket illeti: a bankok bővítsék portfóliójukat, és így válaszon új konstrukciót a polgá, ha ez nem megy, akkor a kormány vállaljon törlsztési garanciát, ám ha ez sem járható út, akkor az önkormányzat vegye át a hitelt, és a tulajdonos bérelje azt (vagy egy másikat). Sáringer-Kenyeres Bence egyébként azt várja, hogy a kormány a következő két évbenn mintegy 120-130 milliárd forintot költsön a lakáshitelesekre. És szerinte megoldás lehet a családi csődvédelem is. Összességében pedig azt várja az LMP-től, hogyha már vitanapot kezdeményezett, akkor szolgáljon remek hitelmentési konstrukciókkal.

11:05	Vigyázó szemeteket Bajnaira vessétek

 
A kereszténydemokrata Sáringer-Kenyeres Bencének kapásból elmegy a hangja, de kap egy mikrofont és így elmondja, hogy senki ne várja, hogy nyolc évnyi károkozást egy év alatt helyrehozzon a kormány egy év alatt. Mert a kár akkora volt, hogy még a Bajnai-kabinet is észlelete, hogy Gyurcsány Ferenc kormánya elszúrt valamit, így bevezette a törlesztési plafont (ez persze a hivatalos kommunikáció szerint csak látszatintézkedés volt). És meglepő módon Bajnaival még egyszer példázat lesz a kereszténydemokrata szónoklatban Bajnai, ugyanis ő is nagyon helyesen megmondta, hogy az állam nem állhatja a teljes cehhet a hitelesek helyett - és pont ezt mondja a jelenléegi kormány is.

10:57	A parlament vizsgálja a végrehajtásokat

A szintén szocialista simon Gábor problémamegoldást sürget. Először azt tisztázná, hogy milyen csoportokat kell megmenteni. És ehhez viszont a kormánynak egyeztetnie kellene, és bizony nemcsak a bankszövetséggel, de az érdekképviseleti szervezetekkel. Amelyek például nagyon szeretnék tudni, hogy mikor lesz Nemzeti Eszközkezelő. Simon szerint azonban aggodalomra semmi ok, mert az MSZP-nek vannak javaslatai: például az eszközkelőt létrehozhatja az álla, összedobhatják a bankok, de bérlakás-rendszerrel is ki lehet váltani. A szocialisták szeretnének egy pozitív adóslistát, illetve egy tárcaközi bizottságot, amelyik egyeztetné a hitelpolitikát a károsultakkal, továbbá kellene egy eseti parlametni bizottság is, ami a végrehajtók működését, a hitelkihylezlési gyakorlatot vizsgálja, és így tovább.

10:48	Kenyér, sárga csekk, otthon

Ráadásul a kormány már csak a lakáscélú devizahiteleket felvevőket védi, senki mást. Sőt, figyelmeztetett Tóbiás, a kormány a közüzemi számlák behajtási moratóriumát két hónapról három hónapra csökkentette, hogy e makarenkói módszerrel javítsa a fizetési morált. A szocialista politikus szerint ez színtiszta cinizmus, ugyanis senki nem gondolhatja komolyan, hogy valaki nem akar fizetni, ha így megmentheti ingatlanját. Mert - figyelmeztetett Tobiás - higgyék el, hogy iszonyatosan nehéz a kenyér, a sárga csekk és a lakás között választani. És ha már a sárga csekkeknél tart Tóbiás azt követeli a kormánytól, hogy akiknél kikapcsolják a gázt vagy a villanyt, akkor azoknál azonnal szereljenek fel kártyás mérőórákat.

10:43	A bank nem ad a közvelémenyekre

Az MSZP-s Tóbiás József kimondottan örül, hogy végre egy fontos társadalmi kérdésről lehet vitatkozni, a disputának azonban komoly szépséghibája, hogy Cséfalvay államtitkár a jövőben meghozandó intézkedésekről beszél, Zsigó pedig a múlt bűneiről. A jelen 100 ezer elveszthető lakásáról és az egymillió, közüzemi tartozása miatt utcára tehető ember mindenki hallgat. És miközben a kormány szépeket mond, megindult a kilakoltatási szezon. És az utóbbi egy évben a kormány csak ígérgetett, miszerint senkit nem penderítenek ki a lakásából, ám ha valaki arról érdeklődik, hol a hitelesek megsegítésére alakítandó Nemzeti Eszközkezelő, a kormány kiad egy közleményt, hogy minden rendben lesz. De a bankok nem fogadják el a közleményeket.

10:37	Szocialisták és bankok

Aztán Zsigó egy kvázi összeesküvés-elméletet vázol fel, miszerint a szocialista kormányok és a bankok összejátszásának köszönhetően áll fejebúbjáig kölcsönben a magyar. Aztán gyakorlatilag felsorolja, amit államtitkára, illetve még megindokolja, hogy miért a lakáshiteleseket menti csak a moratórium. Hát azért, mert ők hamar elveszthetik ingatlanukat. (Arról nem ejt szót, hogy a közüzemi tartózások miatt ugynúgy elúszhat a lakás.)

10:30	Nem szabad nyomoron hasznot hízlalni

A Fidesz vezérszónoka, Zsigó Róbert azzal kezdi, hogy köszönet illeti a parlamenti vitanapot kezdeményező LMP-s képviselőket, majd nyomban beléjük is rúg, mondván: csak akkor jár a köszönet, ha valóban a hitelesekért val aggódás vezeti őket, és nem politikai hasznot akarnak szerezni az ország nyomorából.

10:21	Mobilizáció a lakásrendszerben

A kormány egyébként a jövőben abból indul ki, hogy a legtehetősebbeken kívül semelyik társadalmi csoport nem képes megoldani lakásvásárlását. Így az állam mindenkinek segít majd, egyszerre alkalmazva a vásárlást, a felújítást, a bérlést, és lehetővé teszi, hogy a nép felfelé mobilizálódjon a lassanként kialakuló új lakásklaszterben. Az új otthonok esetében a kormány illetéket csökkent majd, eljárást egyszerűsít, segíti az előtakarékoskodást, és kamatot támogat. (Példának Cséfalvay az adórendszert hozta, mivel szerinte az egykulcsnak hála a gyerekes családoknál jóval több pénz marad.)

10:17	Differenciálnak, különböztetnek

Az államtitkár szerint persze nem homogén az adósok tömege: a legrászorultabb szociális helyzetűek lakását árverezik, és ezután állami bérlakást kaphat, az árfolyamingadozások miatt "szenvedőknek" egy gyűjtőszámlát biztosítanának - ezen a befagyasztott árfolyamhoz viszonyítva vagy hiány gyűlne, ha erős az euró és a svájci frank, vagy többlet keletkezne, ha gyengül a két említett deviza. Illetve szó van arról is, hogy azok, akik értékesíteni kényszerülnek ingatlanjukat, ne kelljen többet visszafizetniük a banknak, mint amennyi a fedezetül szolgáló lakás vagy ház becsértéke volt.

10:12	Politikai keretek

És lesz még, ígérte Cséfalvay számos szakmapolitikai intézkedés, de ezek kidolgozása előtt a politikai kereteket kell tisztázni. Az első keretfeltétel, hogy a bankoknak, a lakosságnak, illetve a kormánynak arányosan kell viselni a segítségnyújtás terhetit. A második követelmény, hogy senki nem kerülhet az utcára, a harmadik szempont, hogy azért elsőként azoknak kell kezet nyújtani, akik előre nem látható baj miatt nem tudnak törleszetni, a negyedik elvárás, hogy a kormányzati támogatás addig terjedhet, amíg nem veszélyezteti a Széll Kálmán Tervet, illetve a konvergenciaprogramot, továbbá a bankrendszer stabilitását.

10:06	Hosszú távon nem jó

De jött az Orbán-kormány és lett kilakoltatási moratórium (június végégig tart), felfüggesztették az ingatlanra bejegyzendő jelzálog-hiteleket. (Megjegyzendő, mondta Cséfalvay, a moratórium csak a lakáshitelesekre vontkozik - de az ő esetükben sem lehet tartós, ugyanis akadályozza a gazdaság növekedését, és rossza a szociális üzenete is.) Továbbá, sorolta az államtitkár, középáron kell kalkulálni a devizahiteleket, kérésre automatikusan futamidőt kell hosszabbítani a bankoknak.

10:04	Több mint harmincszorosa

Hogy a kamatláb ne ugorjon akkorát, a Gyurcsány-kormány a devizahitelekbe terelelte a népet (például különadót vetett ki a forintalapú, államilag támogatott kölcsönökre). Így a válság akkor kapta oldalba az országot, amikor már több mint 7 ezer milliárdnyi forint devizathitelt vett fel a lakosság (2002-ben ez mintegy 230 milliárd forint).

10:02	Széchenyi első körben megoldotta

Több alapvető kérdést kell tisztázni ahhoz, hogy legyen veleje a lakáshitelesekről szóló, az LMP-sek által kezdeményezett vitanapnak, csap bele a "kölcsönlecsóba" Cséfalvay Zoltán. Az államtitkár az első Széchenyi Tervig nyúl vissza, és megállapítja, hogy az állami kamattámogatással dúsított projekt pörgette fel az otthonteremtést, ugyanis így az új lakásokra folyósított kölcsön kamatát 5 százalékban maximalizálták, a használt lakások estében pedig 6 százalékos volt a plafon. Ám jött a botorul gazdálkodó Medgyessy-kormány, az egekbe ugratta az inflációt, így elszabadultak a kamatok is - következésképpen a kormány a kamatplafont is eltörölte.

atv.hu