A facebook.com-on válaszolt Orbán Viktor Fodor Gábornak, egykori fideszes politikustársának, aki néhány nappal ezelőtt írt nyílt levelében az alkotmányozással kapcsolatos aggodalmait fejezte ki. A két Fidesz-alapító merőben mást gondol az alkotmányozásról: Fodor szerint húsz éve még másért küzdöttek, Orbán viszont úgy emlékszik, elutasították az 1989-es alkotmányt. Fodor szerint most oktrojált alkotmány született, a miniszterelnök szerint azonban soha nem volt még ilyen jó oka reménykedni az országnak. Ugyanis, állította Orbán, az elfogadott új alaptörvény Magyarország alaptörvénye, minden magyar ember alaptörvénye, amit jogi és politikai felhatalmazás alapján helyesen alkotott meg az Országgyűlés.

Szintén nem szimpatizál az alaptörvénnyel Bokros Lajos, a frissiben alakult, konzervatív és szabadelvű nézeteket valló Szabadság és Reform Intézet Alapítvány kuratóriumi elnöke. (Az alapítvány hazai és külföldi szerzők tanulmányait publikálja majd, olyan fontos politikai kérdésekről, mint például az új alkotmány.) Bokros szerint az új alaptörvényben a „győztes mindent visz” elv érvényesül, illetve az állam mindenhatóságáé, ugyanakkor nem láthatók ugyanakkor a fékek és ellensúlyok.

Másoknak viszont tetszik az új alaptörvény, a londoni nagykövet, Csák János a The Economist-ban védte meg, mondván: sok valótlanságot terjesztenek róla. A diplomata szerint az új alkotmány célja egyrészt az egyén és közösség szabadságának és jogainak biztosítása, másrészt a magyarság, mint nemzet meghatározása. Csák János úgy gondolja, hogy a kereszténységre és a Szent Koronára való utalások egyszerűen csak azt a fontos szerepet ismerik el, amit e vallás és felségjelvény a magyar történelemben betöltött. A londoni nagykövet azt is írta, hogy az elfogadott alkotmány az EU alapjogi chartájával teljes összhangban megvédi az etnikai, kulturális és vallási sokszínűséget.