Az ügyész azon kérdéseire, amelyek lehallgatási jegyzőkönyveken alapulnak, Hunvald most nem válaszolt, mondván: amikor a bíró ismerteti a jegyzőkönyvek tartalmát, ő is elmondja az álláspontját. És a jelek szerint „kamerába is hajlandó lett volna beszélni” – a bírónő mindenestre megengedte az ATV Híradónak, hogy interjút készítsen Hunvalddal, ám Fazekas Géza, a vádat képviselő ügyész viszont fellebbezett, arra hivatkozva, hogy hiába tiltotta ki a bírónő a kamerákat a tárgyalteremből, ha egy interjúban a vádlott összefüggően válaszol, és a még ki nem hallgatottak felkészülhetnek a tárgyalásra. A kérdésről néhány napon belül az ítélőtábla dönt.

Hunvald emlékeztetett: a Nemzeti Nyomozó Iroda főrevizora 2006 őszén azt állapította meg, hogy nem érte az önkormányzatot hátrány a vizsgált ingatlanok eladásánál, mert a vételárból a bérlőket is kártalanították. Az ügyészség viszont azzal érvel, hogy 6 eladott háznál 600 millió a kár. Ám újabb értékbecslést nem tartott szükségesnek a vádhatóság, a védők viszont szakértő kirendelését kérik.

Hunvald szerint kiragadták a házakat a folyamatból – 2003 előtt és az után is így értékesítettek ingatlanokat. A volt polgármester úgy véli, gyengíti az ügyészség koncepcióját, hogy ugyanannak a vevői körnek más ingatlanbecslő készítette két ház értékbecslését, és ha kicsit szerencsés, a kerületi vagyonkezelő több épületnél is más értékbecslőt bíz meg – nem a 4. rendű vádlottat.” Egyébként azért nem írtak ki pályázatot, mert előre nem lehetett megmondani a vevő mikor válhat a házak tulajdonosává, és – a bérlők kifizetése után – mennyi lesz a vételár. Azért nem saját céggel intézték az eladásokat, mert nem volt pénz, és nem tudták, hogy a lerobbant házakból lakás, iroda vagy szálloda lesz-e”. Kevés volt az érdeklődő, a volt polgármester szerint a kedvezmények hiánya miatt. A  polgármesteri keret terhére történő kedvezményes bérlakás-kiutalásokon egyébként a két párt osztozott 60-40 százalékban. Azt viszont Hunvald nem tudta, hogy rokonok, szeretők esetében miért volt hipergyors az ügyintézés. (Emlékeztetőül: a múlt tárgyaláson elismert fiktív szerződés tipikus módszer alapján történt. Így kapott állást Kardos Péter barátja, valamint ő és Gál György felesége illetve szeretője is.)

„Az egyes megbízások az egyes frakciókhoz, és nemcsak a koalíciós frakciókhoz kötődtek”, magyarázta Sebes Péter. Hunvald erről azt is mondta: ezeknek a személyeknek a kifizetés nem azon múlt, hogy a teljesítésigazolásokat aláírta-e. Hozzátette: egy önkormányzatnál az ilyen típusú szerződéseknél nincs kikötve a jogszabályban sem az írásbeliség, sem az, hogy mennyi munkát kell végeznie az illetőnek, díjazásuk pedig megint a frakciókeret kérdése. A következő tárgyaláson – ha van ellentmondás – Gál Györgyöt és Hunvaldot szembesíthetik.