20-25 milliárd forint induló tőke kellene a Nemzeti Eszközkezelőnek ahhoz, hogy a valóban nehézhelyzetben lévő devizahiteleseken segíteni tudjon a kormány – mondta Gyuris Dániel az ATV Egyenes Beszéd című műsorában.

A Magyar Bankszövetség elnökségi tagja úgy véli: nehéz megbecsülni ezt az összeget, mert sokan kihasználják a kilakoltatási moratóriumot, nagyjából a devizahitelesek 10-15 százaléka. Gyuris Dániel szerint nagyon sok esetben csak az lehet a megoldás, hogy az állam megvásárolja az ingatlant, az eladósodott hitelesek pedig bérlakásba költöznek. Ha reális áron kelnek kell az ingatlanok, az piacélénkítéssel is járna.

Egy szint után a törlesztő nem követné az árfolyamot

Emellett április végére tető alá hozhatja a kormány és a bankszövetség a bajbajutott adósokat megsegítő programot. A Magyar Bankszövetség elnökségi tagja azt mondta: olyan megoldás szerepel a kormány és a bankok közötti tárgyalásokban, amely akkor könnyítené meg a devizahitelesek dolgát, ha a frank jelentősen elmozdulna az átlagos árfolyamtól.

Ezt azt jelenti, hogy amint a valuta árfolyama elér egy határt, az adós törlesztőrészlete nem követi tovább az árfolyamot. Az ügyfél számláján tartozás keletkezik, mely azokban a hónapokban "kophat" el, amikor a forint különlegesen erős a frankkal szemben. Nagyon fontos, hogy az adós tudjon kalkulálni azzal, hogy mekkora lehet egy hónapban a maximális törlesztőrészlet – tette hozzá Gyuris Dániel.

Rogán: 200 forint alatti svájci frankos rögzítés

A kiszámíthatóság érdekében valószínűleg 200 forint alatti svájci frank árfolyamon rögzítenék a lakáshitelesek törlesztőrészletét - erről Rogán Antal, az Országgyűlés gazdasági bizottságának fideszes elnöke beszélt kedden a TV2 Mokka című műsorában. Rogán Antal konkrétumokról nem kívánt beszélni, mert - mint mondta -, ha előre közölne konkrét számokat az devizaspekulációt indíthatna el, és még a kormány nem döntött az ügyben.

Elmondta, "a mostaninál alacsonyabb árfolyamon" kezdenének el törleszteni az adósok, viszont a különbözetre egy forint folyószámla képződne "egy öt év múlvai határidővel", amit az állam "garantál a bankok számára". Ezért a bankok garanciadíjat fizetnének - fűzte hozzá.

Rogán Antal kitért arra, ez azt is jelentené, hogy ha a svájci frank árfolyama csökken, akkor amíg a különbözet el nem tűnik, addig továbbra is mindenki a fixált árfolyamon fizetne.