„Isten áldd meg a magyart” – a Himnusz első sorát használja „felütésként” a Fidesz-KDNP szerdán nyilvánosságra hozott, négy részből álló alkotmánytervezete. A Nemzeti hitvallásnak, vagy Nemzeti Nyilatkozatnak nevezett első részben az alkotmány kimondaná, hogy büszkék vagyunk többek között arra, hogy Szent István ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette, illetve elismerné a kereszténység nemzetmegtartó szerepét. A „nemzeti keresztény” jelleget erősíti a Szent Koronára való hivatkozás, amely a tervezet szerint megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát (ez nem egyenlő a Szent Korona Tannal, amely kimondja egyebek mellett, hogy a koronázási ékszer jogi személy, minden hatalom és jog forrása, és a mindenkori uralkodó fölött áll).

Az alaptörvény-tervezet elutasítja a nácizmust és a kommunizmust is, és jelenlegi szabadságunkat az 1956-os forradalomból vezeti le (amely halálra sebezte a világkommunizmust), míg a magyar önrendelkezés visszaszerzését 1990 május 2-hoz, az első szabadon választott parlament megalakulásához köti.

A következő, Alapvetések című fejezet rögzíti, hogy az országot Magyarországnak hívják, szemben a jelenleg hivatalos Magyar Köztársaság elnevezéssel. Ennél furcsább módosítás, hogy a tervezet szerint a megyéket a jövőben vármegyéknek hívnák. Erre rímelve – az államról szóló fejezetben egyik passzusa értelmében - a Legfelsőbb Bíróságot pedig Kúriának neveznék.

Az alapvetések egyik legjelentősebb gyakorlati következménnyel járó eleme, hogy „Magyarország védi a házasság intézményét mint a férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget”. Ezzel gyakorlatilag kizárnák annak lehetőségét, hogy a melegek házasságra lépjenek egymással.

Szintén „keresztény szellemben” került a tervezet Szabadság és felelősség fejezetébe a magzati élet védelme, amely azonban nem jelenti az abortusz szabályainak szigorítását (ezt a KDNP szorgalmazta volna, a Fidesz viszont nem). A tervezet garantálja az alapvető szabadságjogokat, bár a szólásszabadság nem szerepel a szövegben (csak a véleménynyilvánítás). A vallásszabadság mellett plusz elem, hogy "az állam a közösségi célok érdekében az egyházakkal együttműködik". A sajtószabadság is maradt, de a sajtó sokszínűségének védelme nem.

Ebben a fejezetben szerepel, hogy "képességeinek megfelelően mindenki felelős önmagáért". Vagyis az új alkotmány a személyes felelősségre és a kötelezettségekre nagyobb hangsúlyt helyez. Ennek szellemében a jelenlegi "megélhetésükhöz szükséges" ellátás helyett a tervezet csak "törvényben meghatározott" szociális támogatást ír elő a rászorulóknak. A támogatás mértékét ráadásul a rászoruló „közösség számára hasznos tevékenységéhez igazodóan” is meg lehet majd állapítani. Ezzel nyilvánvalóan a segélyekből való élést kívánják visszametszeni. Érdekes, hogy a tervezet nem csak a szülőknek írja elő a kiskorú gyermekeikről való gondoskodást (ehhez egyébként kötelező adókedvezmény jár majd nekik), hanem a nagykorú gyermekeket is kötelezi, hogy ezt megtegyék szüleikkel – akiket a szöveg szerint a nyugdíj csupán „segít” a megélhetésben.

A tervezet nem döntött a határon túli magyarok szavazati jogának kérdésében és a gyermekek után járó plusz szavazat tekintetében sem – viszont lehetőséget biztosít arra, hogy ezeket sarkalatos törvényekben biztosítsa a törvényhozó.

Az Állam című fejezetben jelentős hangsúly van a gazdasági témákon. Az államfő például feloszlathatja az országgyűlést, ha a központi költségvetést március 31-ig nem fogadja el a parlament. A költségvetés pedig nem növelheti az államadósságot, amely nem lehet nagyobb az előző évi GDP 50 százalékánál. Ebben a tekintetben a Költségvetési Tanácsnak vétójoga lesz.

Gyengülni látszik ugyanakkor az Alkotmánybíróság. A válságadó kapcsán történt módosítás marad, így költségvetési-, adó-, illeték- és vámügyekben az Ab csak minősített esetekben járhat el. A testület tagjait az Országgyűlés választaná, mint ahogy az elnököt is (vagyis nem a tagok). A jövőben nem támadhat meg bárki bármilyen törvényt, erre csak az érintetteknek lesz joga konkrét panasz alapján. Viszont előzetes normakontrollt már nem csak az államfő kérhet majd, hanem az Országgyűlés és a kormány is.

A Magyar Nemzeti Bank, illetve az Állami Számvevőszék vezetője kapcsán jelentős változás, hogy az előbbi megbízása hat helyett kilenc évre szól, utóbbié pedig 12 évre. A szövegben nem szerepel az Országos Igazságszolgáltatási Tanács, amelynek jövője egyelőre kérdéses. Változik az ombudsamnok rendszere is, a jelenlegi négy helyett csak egy, az úgynevezett alapvető jogok biztosáról tesz említést a tervezet.

A korrupció elleni küzdelem jegyében került a szövegbe, hogy a közpénzekről szóló adatok közérdekűek, és kizárnák az offshore cégeket az állami megbízásokból. Valamint külön passzus rögzíti a nemzeti vagyon védelmét is.

Az alkotmánytervezet szerint ötévente választanák meg a helyi önkormányzati képviselőket és a polgármestereket. A helyhatóságokat illetően a javaslatból - azzal összefüggésben, hogy a megye helyett a vármegye kifejezést használnák - kiderül, hogy a megyei közgyűlések helyett a vármegyei képviselő-testület elnevezést vezetnék be.

Az alkotmánytervezet szerint az alaptörvény végén felsorolnák az igennel szavazó képviselők nevét rangok, pártmegjelölések nélkül. A nevek felsorolása előtt a következő mondat szerepelne: "Mi, a 2010. április 25-án megválasztott Országgyűlés képviselői, Isten és ember előtti felelősségünk tudatában, Magyarország első egységes Alkotmányát a fentiek szerint állapítjuk meg."

atv.hu