„Van egy szép elnevezés, praktikus hozzá visszatérni” – Gulyás Gergely szerint ez az egyik válasz arra, hogy miért lenne jó, ha megyék helyett újra vármegyék lennének Magyarországon. Ez is bekerülhet ugyanis az új alkotmányba. Az alkotmány előkészítő bizottság fideszes alelnöke szerint a névváltoztatás csak szimbolikus lenne, többletjogokat nem hozna.

„Hosszabb távon lehet azon gondolkodni, hogy a közigazgatási hivatalok vezetőit régi elnevezés szerint hívjuk ispánnak, vagy főispánnak, de erről most nincs szó” – tette hozzá Gulyás.  

Nem ez lenne az egyetlen szimbolikus eleme az alkotmánynak. Az új alaptörvényben benne lesz a Szent Korona-tan, a Magyar Köztársaság helyett a Magyarország megnevezés szerepel majd.

Az MSZP szerit semmi nem indokolja a történelmi megnevezés visszaállítását. „Semmi más célja nincs ennek aktuálpolitikai értelemben, csak az, hogy ne kelljen tartalmi kérdésekről beszélni, hanem a sajtó ezeken a szimbolikus jelentéseken rágódjon és ezáltal a közvélemény is. Azt hiszem, nem kell belemenni abba a vitába, hogy ki a nagyobb magyar” – fogalmazott Bárándy Gergely, szocialista országgyűlési képviselő.
 
Az egyébként nem jár majd pluszköltséggel, hogy az alkotmányban a Magyar Köztársaság helyett Magyarország fog szerepelni, így nem kell majd újranyomni például a bankjegyeket, vagy kicserélni a személyi okmányokat.

Az alkotmányszöveg tervezetéről csütörtökön döntenek a kormánypártok. Az viszont már biztos, hogy nem szigorodik az abortusztörvény, és nagy valószínűséggel az új alkotmány nem rendelkezik majd a kettős állampolgárok szavazati jogáról és a gyerekek után járó szavazati jogról.