„A dohányzás a magyarországi népegészségügyi katasztrófahelyzet egyik legfontosabb okozója. A 15 évesnél idősebb népesség harmada rabja ennek a szenvedélynek, miközben a dohányzás következtében kialakuló betegségek miatt közel harmincezer embert veszítünk el évente” – olvasható a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségügyért Felelős Államtitkárságának lapunkhoz eljuttatott közleményében. Az államtitkárság nemrégiben bocsátotta közre programját Semmelweis terv az egészségügy megmentésére címmel.

Veszélyben a nemdohányzók is

A tüdőrák-halálozás 90 százaléka, az idült légúti betegségekben bekövetkező halálozás 80 százaléka, az összes rosszindulatú daganatos halálozás egyharmada, a szív és érrendszeri halálozás negyede hozható összefüggésbe a dohányzással – szögezi le a közlemény. A cigarettafüst évente több mint 2500 nemdohányzó ember halálos megbetegedésért felelős. Budapesten minden harmadik 3-6 éves gyermek passzív dohányosnak tekinthető.

Magyarország nemzeti össztermékének (GDP) 1,5-2 százaléka vész el évente a dohányzás következményei miatt. Eddig évente több mint 5000 munkaképes férfit és 500 nőt rokkantosítottak emiatt. Nemzetközi példák egyértelműen mutatják, hogy a válasz egyszerű és olcsó: csökkenteni kell annak lehetőségét, hogy dohányfüstben dolgozzunk, dohányfüstben éljünk – áll a NEFMI közleményében.

Ezért az egészségügyi államtitkárság egyetért a nemdohányzók védelméről szóló törvény módosítását kezdeményező önálló képviselői indítvánnyal, amelynek értelmében a jövőben zárt légtérben minden nyilvános helyen tilos lesz a dohányzás. „El kell oszlatnunk azt a hiedelmet, miszerint a dohányzás tiltása kedvezőtlen hatással van a vendéglátóiparra. A dohányzás tilalma Írországtól Szlovéniáig sehol a világon nem csökkentette a vendéglátóipar bevételét, ez Magyarországon sem várható” – szögezi le az államtitkársági nyilatkozat.

Több a dohányos

„A vendéglátóhelyek teljes füstmentességére vonatkozó törvényjavaslat nagy szakmai ellenállásba ütközött hazánkban is, jóllehet, azokban az európai országokban - például Angliában, Írországban, Norvégiában -, ahol ugyanezt a korlátozást bevezették, a várakozásokkal ellentétben hosszú távon nem csökkent a vendégforgalom, illetve a bevétel” - erősítette meg kérdésünkre Demjén Tibor, az Országos Egészségfejlesztési Intézet Dohányzás Fókuszpont vezetője. Az ellenérvekre utalva hozzátette: a füstelszívók felszerelése nem megoldás, mivel a dohányfüstnek nem létezik minimális biztonságos szintje. „Orkán erejű elszívást kellene produkálni egy vendéglátóhelyen ahhoz, hogy minimalizálják a légtérben a dohányfüst mennyiségét, de még ez a mennyiség is káros lenne az egészségre” – figyelmeztetett.

A szakember utalt arra, hogy a dohányzók aránya az elmúlt években tovább növekedett – a legfrissebb adatok szerint a magyarok 38 százaléka vallja magát dohányosnak -, s ez a tendencia különösen indokolja a nemdohányzó többség érdekében tett drasztikus intézkedéseket, melyek egyben a dohányosok védelmét is szolgálják.

A tiltás megéri

A Világbank és a WHO különböző kutatásai egyaránt kimutatták, hogy a világ országaiban 2-8-szor annyiba kerül a dohányzás, mint amennyi bevételt – jövedéki adó, áfa formájában – hoz. Demjén szerint Magyarországon ez a szorzó másfélszeres-kétszeres. A WHO 2009-es egészségügyi kiadásokat vizsgáló tanulmánya szerint a nemdohányzók védelmében hozott intézkedések mindenhol a legköltséghatékonyabb megoldásnak bizonyultak: hatásukra egy éven belül átlagosan 15-20 százalékkal csökkent a szívinfarktusok gyakorisága.

A dohányzás elleni küzdelemben igazán nagy fordulat a ’90-es évek óta tapasztalható, amióta a passzív dohányzás veszélyei kerültek előtérbe, és ami a legfőbb: amióta a kormányok is felismerték, hogy a dohányzás rendkívül nagy egészségügyi kiadásokkal jár. Innentől fogva egyre szigorúbb és egyre hatékonyabb törvényi szabályzásra került sor a skandináv országokban, az USA-ban, Ausztráliában, Nagy-Britanniában és Európa mind több országában.

Demjén Tibor szerint az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a további megfelelő szabályozás – a dohányzás teljes köztéri tilalmáig bezárólag – éppenséggel nem az otthoni dohányzás emelkedését, hanem csökkenését vonja maga után, de legalábbis elérhető általa az, hogy a dohányosok tekintettel legyenek másokra, tehát az intézkedések komoly szemléletformáló erővel bírnak. Erre utalnak a Nemzetközi Ifjúsági Dohányzásfelmérés magyarországi adatai is: a 2003-as 84 százalékról 2008-ra 43 százalékra csökkent azoknak a 13-15 éves gyerekeknek az aránya, akik arról számoltak be, hogy otthon a családtagjaik „rájuk fújják” a füstöt.

A törvény nem elég

A törvények betartatása, a szabálysértések megfelelő szankcionálása eddig csak részben, bár egyre jobb hatásfokkal valósult meg. Demjén Tibor hangsúlyozza: kizárólag törvényi úton nem oldható meg a probléma, ehhez elengedhetetlenül szükség lenne egy megelőzésre fókuszáló, megfelelően finanszírozott népegészségügyi programra.

Szilágyi Tibor, a dohányzás elleni küzdelem nemzetközileg elismert orvos-szakembere szerint a dohányzás visszaszorítására alapvetően kétféle módszer létezik: az egyik jogi és gazdasági, a másik pedig médiakampányok által lehetséges. Az első csoportba tartoznak a nemdohányzók védelmében hozott törvények, a kártérítési perek, vagy a dohányipar általi szponzorálás tilalma, beleértve a politikai pártokat is. Gazdasági téren a dohánytermékek áremelése a leghatékonyabb eszköz, s a befolyt összegek akár a népegészségügyi programokba is visszafordíthatók, ahogy ezt Ausztráliában sikeresen megvalósították a cigarettákra kivetett járulékos adó révén. Az áremeléssel leginkább a fiatalokra, a felvilágosító kampányokkal elsősorban a felnőttekre lehet hatni.

HETEK / Makki Marie-Rose