Az Igazságügyi Minisztérium államtitkára kifejtette, a módosítás célja, hogy a parlament ne fogadhasson el olyan törvényt, amelyről utólag derül csak ki, hogy alkotmányellenes. Mint mondta, szeretnék megóvni minden közjogi szerv méltóságát, ezzel a módosítással pedig várhatóan bővülni fog az Alkotmánybíróság jogköre. Rétvári szerint az állampolgárok számára is fontos, hogy függő jogi helyzetek helyett biztos jogszabályok legyenek, ha pedig az AB előzetesen jóváhagy egy törvényt, akkor az ellenzék sem fog ok nélkül arra alapozni, hogy azt majd úgyis megsemmisítik.

Az államtitkár elmondta, nem csak az AB, hanem egyúttal az ellenzék jogkörét is szélesítenék azzal, hogy bizottsági szinten, vagy egy meghatározott számban a képviselők előzetes véleményt kérhetnek az Alkotmánybíróságtól egy-egy törvénnyel kapcsolatban.

De bővítenék az előzetes normakontrollt kérők körét is, a köztársasági elnök mellett ezentúl a tervek szerint szintén egy bizonyos számú országgyűlési képviselő, de akár az országgyűlés elnöke is kérheti egy törvény normakontrollját.

Arra a kérdésre, hogy pontosan hány képviselő fordulhatna a testülethez, az államtitkár nem tudott pontos választ adni, de Rétvári azt leszögezte, az erre vonatkozó jogszabályokat nem a jelenlegi parlamenti viszonyokra kívánják tervezni. Mint mondta, a parlamenti házszabályban már vannak olyan számok, amelyek jó gyakorlatot mutatnak, például arra vonatkozóan, hogy hány képviselő szükséges köztársasági elnök-jelölt állításához. - Nem hiszem, hogy az MSZP-frakció jelenlegi számához kellene igazítanunk bármilyen jogszabályt, hanem az eddig megszokott számokat kell alapul vennünk – fogalmazott az államtitkár.

Ami az alkotmányozást illeti, az teljes reflektorfényben zajlik, az alkotmányt előkészítő bizottság ülései nyilvánosak, a pártok által jelölt társadalmi szervezetek elküldhették véleményüket – ezeket mind be is fogadták -, legutóbb pedig a szakszervezetekkel egyeztettek az új alkotmányról – vázolta az alkotmányozás folyamatát az államtitkár.

Az alkotmányról szóló kérdőív pedig igenis fontos – állítja Rétvári, aki személyesen is tapasztalja a választók alkotmány iránti érdeklődését, mint mondta, nap mint nap fordulnak hozzá szimbolikus kérdésekkel, de konkrét közjogi javaslatokkal is.

Az emberek megkérdezésének nyilván van szimbolikus jelentősége is: a kormány készségét mutatja, hiszen eddig is egyeztetett a társadalmi szervezetekkel. De a kérdőív egyébként is duplán jó: egyfelől a képviselők ezáltal jobban megismerik választóik véleményét, másrészt így az emberek figyelme az alkotmányozásra irányul – magyarázta az államtitkár.

És persze nyilván fontos a legfőbb ügyész bebetonozásának a kérdése is, de mégiscsak fontosabb az embereknek a közpénzügyi fejezet, például hogy többé ne vehessenek budapesti cégek 17 forintos villanykörtét 300 forintért, vagy hogy többé ne adósítsák el az országot a teljes vagyon 80 százalékáig. Erről egészen biztos, hogy van véleménye az embereknek, hiszen ők sem tesznek ilyet a saját családjukkal – vélekedett az államtitkár.