A Központi Nyomozó Főügyészség keddi tájékoztatása szerint 2009. november 30-a óta nyomoznak a moszkvai Kereskedelmi Képviselet 2008-ban történt értékesítésével összefüggésben. A nyomozást hivatalból rendelték el, az Állami Számvevőszék megállapításai alapján.

Kedden a Központi Nyomozó Főügyészség az ügy kapcsán előállított, majd - különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének megalapozott gyanúja miatt - gyanúsítottként hallgatott ki három érintettet. A gyanúsítottak a KNYF közleményében csak monogramján szereplő Tátrai Miklós, az MNV Zrt. korábbi vezérigazgatója, Fekszi Márta korábbi külügyi államtitkár és Székely Árpád egykori moszkvai magyar nagykövet. A nyomozó ügyészek kedden házkutatást tartottak a három ember lakásaiban és bizonyítékokat foglaltak le. Mindhárom embert őrizetbe vették.

A gyanú szerint a Külügyminisztérium nevében a moszkvai magyar nagykövet 2008. március 4-én, felhatalmazás nélkül szerződést írt alá egy ismeretlen tulajdonosi hátterű, külföldi bejegyzésű céggel a moszkvai Kereskedelmi képviselet épületének eladására. Az épület vagyonkezelője a Külügyminisztérium, tulajdonosa a Magyar Állam volt eredetileg. A szerződés 23,6 millió amerikai dolláros vételárat tartalmazott, ami azonban lényegesen alacsonyabb volt a moszkvai épület valós piaci értékénél. Az ingatlan valós piaci értéke egyébként a beszerzett szakvélemények alapján egyébként 52 millió dollár, ami 30,7 millió dollárral - körülbelül 6 milliárd 150 millió forinttal - több, mint amennyiért eladták. Egyébként már egy 1991-es értékbecslés is jóval többre értékelte az épületet, mint amiért 2008 márciusában eladták azt.

A vevő 21,3 millió dollárt át is utalt az államnak, az MNV Zrt. értékesítési bevételi számlájára. Ezt 3,5 milliárd forintra konvertálták át.

A jogszerűtlenül megkötött, előnytelen szerződésről Fekszi Márta és Tátrai Miklós is tudott. Azt a látszatot akartak kelteni, hogy az épület még nincs is eladva. Ezért Fekszi Márta kezdeményezésére Székely Árpád - a gyanú szerint - 2008 nyarán beszerzett egy hiányos, 19,9 millió dollárról szóló értékbecslést. Erre alapozva az MNV előkészítette és a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács jóváhagyta az épület pályázati úton történő értékesítését. Ennek az volt a célja a hatóság szerint, hogy a már eladott épületre vonatkozó, törvényeknek megfelelő okiratok utólag elkészüljenek.

A benyújtott pályázatokból a nagykövet azt a céget hozta ki nyertesnek, amelyik korábban megvette a Kereskedelmi Központot. A céggel a nagykövet 2008. november 5-én kötötte meg a hivatalos adásvételi szerződést, a korábbi szerződéshez képest 2,3 millió dollárral kisebb összegre. Teljesítésként elfogadták a más hónapokkal korábban kifizetett 21,3 millió dollárt.
Már egyébként ez a márciusi és novemberi árfolyam-különbözet is 742 millió forint veszteséget hozott. Mivel amennyiben a 21,3 millió dollárt nem márciusban - a valós eladáskor - hanem a novemberi szerződés után váltják forintra, a márciusi 3,5 milliárd forint helyett 4,2 milliárdot jelentett volna az összeg. Amellett, hogy az épület több mint 6 milliárd forinttal ért többet, mint amennyiért eladták.

Fekszi Márta és Székely Árpád panaszt jelentett be a házkutatási és az őrizetbe vételi határozatok, valamint a megalapozott gyanú közlése ellen. Tátrai a megalapozott gyanú közlése és az őrizetbe vételi határozat ellen élt panasszal. A gyanúsítottak vallomást tettek, melyben tagadták a terhükre rótt bűncselekmény elkövetését.

FH