Hétfőn az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PKGY) a svájci Andreas Gross, szocialista frakcióvezető javaslatát elfogadva döntött a "Magyarországi demokrácia működéséről" tartandó vita napirendre tűzéséről, azaz, hogy úgynevezett current affairs debate keretében január 26-án tárgyalja meg a magyarországi emberi jogi helyzettel és jogállamisággal kapcsolatos belpolitikai fejleményeket.
hirdetés

A strasbourgi székhelyű Európa Tanács nem az Európai Unió egyik szerve. Az 1949 óta működő ET-nek jelenleg 47 tagállama van, köztük az EU mind a 27 tagországa, de rajtuk kívül Örményország, Azerbajdzsán, Grúzia, Oroszország, Bosznia-Hercegovina is.

Magyarország 1990-ben huszonnegyedik csatlakozó országként lett tag. Az alapokmánya szerint a szervezet fő célja az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság védelme. A csatlakozásnak elvben csak annyi a feltétele, hogy az adott európai ország kinyilvánítsa, hogy maga is ezen elvek megvalósításán dolgozik.

A PKGY a szervezet tanácskozó testülete, évente négyszer ül össze Strasbourgban. A közgyűlés, ahogy az ET honlapja fogalmaz, "Európa demokratikus lelkiismerete". Az ET tagjait (az Európai Parlamenttel ellentétben) nem közvetlenül választják, hanem a nemzeti parlamentek jelölik ki, így a nemzeti csoportok összetétele tükrözi a tagállamok politikai felállását.

Az ET tevékenységével ritkán foglalkozik komolyabban a magyar politika. Az egyik legutóbbi ilyen alkalom az volt, amikor a szlovák nyelvtörvényről készített jelentést az ET tanácsadó szervezete, a Velencei Bizottság. 2010 októberében a bizottság arra az álláspontra jutott, hogy a nyelvtörvény sérti a nemzetközi jogi normákat. Ezt akkor nagyon komoly diplomáciai győzelemnek értékelte Németh Zsolt, fideszes külügyi államtitkár.

index.hu