„Az alkotmányozást Horn Gyula indította el és Orbán Viktor fejezi be", reagált az MTI-nek adott interjújában Semjén Zsolt azokra a véleményekre, miszerint túl rövid idő áll rendelkezésre az új alaptörvény megalkotásához. Az új alaptörvény kidolgozása még a Horn-kormány idején kezdődött, ráadásul a társadalmi vita és a gondolkodás nem március 15-én indul el, hiszen több mint 20 éve folyik, ugyanis már 1989-ben azon gondolkodott az értelmiség, hogy új alkotmányt kell alkotni, magyarázta a miniszterelnök-helyettes. Így szerinte nincs olyan gondolat, érv, ötlet, amit pro vagy kontra már többszörösen ne tárgyaltak volna meg, s egyetlen érv nem szól amellett, hogy miért kellene tovább húzni az időt. „Eddig azért nem született új alkotmány, mert nem volt meg a politikai és társadalmi felhatalmazás, most azonban a parlamenti arányok ezt lehetővé teszik”, mondta Semjén.

A további alkotmányozással Semjén azonban csínján bánna: szerinte természetes, hogy az alaptörvény egy esetleges későbbi módosítása csak nagyon szigorú feltételek mellett történhessen.  Az új alkotmány elkészülte után ugyanis nem indokolt a gyakori módosítgatás. A jelenlegi sűrű változtatásokra is azért volt csak szükség, mert nem volt jó az alkotmány, nem egy egységes "mű" volt, hanem a történelem sodrában született "módosítgatások elegye", indokolt Semjén.

Ami a vitatott kérdéseket illeti, azt, hogy a magzat védelmére vonatkozó KDNP-s kezdeményezést bírálók a nők saját teste feletti önrendelkezési jogának korlátozásaként értelmezik, Semjén a politikai hisztériakeltés kategóriájába sorolta. A jelenlegi alkotmány is védi a magzati életet, az Alkotmánybíróság épp az alkotmányból levezetve mondta ki az abortusztörvény alkotmányellenességét. Így, mondta a miniszterelnök-helyettes, aki azt állítja, hogy a KDNP javaslata, miszerint a magzatot a fogantatás pillanatától védeni kell, új elem, az nincs tisztában azzal, hogy a mostani alkotmány is biztosítja ezt a védelmet, s kezdeményezésükkel ezt csak kibontják.

Semjén szerint egyébként az abortusz esetében egy nő nem a saját teste felett rendelkezik, hanem egy másik ember felett. A miniszterelnök-helyettes éppen ezért arra jutott, hogy mindenkinek a szabadságát és felfogását tiszteletben tartják, de joguk és kötelességük kiállni a leginkább jogfosztott és kiszolgáltatott, magzati korban élő embertársaik mellett. A helyzet abszurditását jelzi, folytatta Semjén, hogy a jelenlegi jogszabályok védik a magzat örökösödési jogát, de az élethez való jogát nem.

Márpedig szerinte az élethez való jog erősebb, mint a tulajdonhoz való jog. És, emelt be egy praktikus szempontot Semjén, abból, hogy az emberi élet szentségét kimondják a humánum és az emberi méltóság védelmében, nem következik az, hogy ennek szükségszerűen gyakorlati törvénymódosítás legyen a következménye. "Tisztában vagyunk azzal, hogy nem lehet olyan törvényt hozni, ami a társadalom többsége nem fogad el. Nem az a cél, hogy egy betarthatatlan törvényt kényszerítsenek rá a társadalomra, hanem, hogy "prófétai jel módjára" meggyőzzék a társadalmat az emberi élet szentségéről" – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes.

Semjén Zsolt kiemelte: ragaszkodnak hozzá, hogy az alkotmány preambulumában szerepeljen - a lengyel alaptörvényt mintájára - az Istenre való egyértelmű hivatkozás, és Magyarország keresztény történelmére, és az egységes  magyar nemzet való utalás. Fontos, hogy a preambulumban legyen utalás a Szent Koronára is, hiszen ez az ami leginkább megjeleníti és megtestesíti a magyar kulturális és történelmi sorsközösséget függetlenül a határoktól és etnikai hovatartozástól.

MTI