Tarlós István a BKV helyzetét feldolgozhatatlan hagyatéknak nevezte, és arról beszélt, hogy az előző önkormányzati vezetés sok száz milliárd forintos hiánnyal hagyta itt a fővárost, nem pedig az átadáskor jelzett 56 milliárd forintos hiánnyal. Atkári János, a főpolgármester pénzügyi tanácsadója azt mondta, hogy az örökül kapott adatok nem hitelesek, így például a számítások többféle bevételi forrást, például az ingatlanbevételt, vagy az osztalékokat túlbecsülték.

Arra a kérdésre, hogy mit vár a főváros a kormánytól, azt mondta: egyetlen dolog van, amiben a kormány segítségét kérik, és az éppen a BKV. Kifejtette: azt szeretnénk, ha a kormány beszállna a Budapesti Közlekedési Központba tulajdonosként 50 százalékban, szanálná a BKV 77 milliárd forintos közvetlen banki adósságát, és megadná a cég működtetéséhez szükséges hiányzó 19 milliárd forintot.
 
Tarlós István szerint a város jelenlegi pénzügyi helyzetében véget kell vetni az ingyenes szolgáltatásoknak. A főpolgármester a Sziget Fesztiváltól beszedendő közterület-használati díjjal kapcsolatban kijelentette: az nem lehet, hogy egyesek kapnak ingyenességet, mások meg nem. Hozzátette, hogy a Sziget Fesztivál szervezőinek az előző városvezetés által kalkulált díjtételek alapján 2,5 milliárd forintot kellene fizetniük, de a Sziget ebből "nagyon komoly kedvezményt fog kapni". Arra a kérdésre, mekkora lesz ez a kedvezmény, azt mondta, 1-1,5 milliárd forint között "ingadoznak" a kedvezmény mértékével.
 
Tarlós István jelezte: a jövő héten találkozik Csomós Miklós főpolgármester-helyettes és Atkári János pénzügyi főtanácsadó társaságában Gerendai Károllyal, hogy egyeztessenek a kérdésről.
 
Arra a kérdésre, hogy a többi nagyrendezvényre, például a Nemzeti Vágtára vagy a Felvonulási téri plakátkiállításra is vonatkozik-e a döntés, közölte, hogy a határozat generális jellegű és következetesek lesznek annak végrehajtásában. A főpolgármester hangsúlyozta: vállalja a döntés politikai felelősségét.
 
Azzal kapcsolatban pedig, hogy kisebb rendezvények is veszélybe kerülhetnek, ha fizetni kell a közterület-használatért, kijelentette: az rendezzen rendezvényt, aki arra képes, nem várhatnak ingyenességet a fővárostól.
 
Tarlós István beszélt arról is, hogy a fővárost is bevonták a közösségi közlekedés reformjának kialakításába. Csütörtöki sajtótájékoztatóján az MTI kérdésére, hogy ebbe a munkába bevonták-e a fővárost, közölte: négyszer tárgyalt Orbán Viktorral a BKV-ról, mert a miniszterelnök is fontos kérdésnek tartja a fővárosi közlekedési cég ügyét, de tárgyalt már Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszterrel is ebben az ügyben. Úgy fogalmazott: mindkét helyen "támogatást észleltünk".
 
Közölte: a főváros elkészítette a reformmal kapcsolatos anyagát, amit eljuttattak az illetékes minisztereknek és a kormányfőnek.
 
A főváros azt szeretné, ha a kormány beszállna a Budapesti Közlekedési Központba tulajdonosként 50 százalékban, szanálná a BKV 77 milliárd forintos közvetlen banki adósságát, és megadná a cég működtetéséhez szükséges hiányzó 19 milliárd forintot.
 
A tavalyi forrásoknál valamivel kevesebb jut idén a fővárosi hajléktalanok ellátására, ahogy minden más területre is - közölte a főpolgármester. Tarlós István a korábbinál kevesebb forrást a város megörökölt költségvetési hiányával indokolta. Azt hangoztatta ugyanakkor, hogy a hajléktalan-probléma megoldására megkezdett munkát folytatni fogják a Belügyminisztériummal és a kiemelt szakmai szervezetekkel közösen.
 
A városvezető a közterület-foglalási díjak ez évi, szigorú beszedését is többször azzal indokolta, hogy ha engedményeket, méltányosságokat tennének, ahogy korábban tette a főváros, akkor azt például épp a hajléktalanok ellátásából vennék el.