Az angol lap internetes oldalán az egyik tegnap este megjelent cikk azzal vádolja a budapesti miniszterelnököt, hogy saját embereit juttatja vezető pozíciókba és korlátozza a szabad médiát. A lap ismét feltette a kérdést, hogy jó kezekben van-e a brüsszeli soros elnökség a választók bizalmát könnyen megszerző, karizmatikus képességekkel bíró miniszterelnök kezében, aki a legnagyobb, demokratikusan megszerzett parlamenti többséggel rendelkezik Európában. Egy svéd internetes lap pedig állítja: minden elnökségnek megvannak a maga válságai, de ami most Magyarországra jutott, azt csak magának köszönheti.

„Lerombolja a fékek és ellensúlyok rendszerét”

Orbán újabb mérföldkőhöz érkezett azzal, hogy átvette az Európai Unió soros elnöki tisztét, de ezúttal egy kis keserű szájíz is vegyült a győzelembe – áll a Guardian cikkében: „Orbánnak támadásokkal kell szembenéznie a demokráciához való hozzáállása, politikája, vezetési módszerei miatt, és nemzetközi szinten megkérdőjeleződött, hogy alkalmas-e az EU vezetésére.” Azzal is vádolják a lap szerint, hogy „lerombolja a fékek és egyensúlyok demokratikus rendszerét, amely elengedhetetlen a demokratikus politizáláshoz.”

A lap szerint amióta a Fidesz hét hónappal ezelőtt kétharmados többséget szerzett a magyar parlamentben, Orbán forgószélként csap le a törvényekre, rendeletekre, és előterjesztésekre, ami az ellenzék szerint a magyar demokrácia és szabadság temetése, a támogatói szerint azonban fájdalmasan szükséges „forradalom.” Orbán a lap szerint tréfával üt el minden megalomániájára utaló megjegyzést, miszerint nevezték már Hitlernek, és Mussolininak is, mostanában pedig Vlagyimir Putyin orosz, vagy Alexander Lukasenko fehérorosz vezetőhöz hasonlítják.

„Aki mellett a többség áll”

Orbán támogatói és pártja azon dolgoznak, hogy egy új magyar alkotmány készüljön el áprilisra. A Guardian újból kitér arra is, hogy miniszterelnök megfosztotta bizonyos döntési jogköreitől az Alkotmánybíróságot.  Saját embereit helyezte olyan vezető pozíciókba, mint a főügyész, és az Állami Számvevőszék elnöki posztja. Megtámadta a Magyar Nemzeti Bank vezetőjét, és a következő hónapokban várhatóan a Fidesz négy emberét helyezi el a bank hét fős döntéshozó bizottságába, így biztosítva szövetségeseinek többségét – állítja a brit lap, és hozzáteszi, hogy az állami televízió, a rádió és nemzeti hírügynökség központosítása most van folyamatban, hogy a műsorszerkesztés és a hírcsatornák a kormány szövetségeseinek kezében legyen.



Ami a cikk szerint a „legvitatottabb kérdés: a héten új médiatörvény lépett hatályba, amely a Fidesz többségű, újonnan kinevezett médiatanács kezébe ad büntető hatalmat.” A liberálisok szerint a törvény aláássa a média sokszínűségét, megerőtleníti a végrehajtó hatalom feletti ellenőrzést, aláaknázza a független intézményrendszert, elnémítja a másképp vélekedőket, és elbátortalanítja a médiát. A Guardian szerint „erre a radikalizmusra már nemzetközi szinten kongatják a vészharangot, de ez Orbánt láthatólag nem zavarja: ez forradalom."

"Nem irányul senki ellen, minden magyar emberért van” – mondta Kovács Zoltán, a kormány kommunikációs vezetője, aki szerint Orbán igyekszik behozni a hátrányt, hogy kijavítsa „az elmúlt húsz év alapvető hibáit”. "Van a változásnak egy filozófiája. Annak kell meghozni a döntéseket, és vállalni a felelősséget, aki mellett a többség áll” – tette hozzá.

Orbán: "egy államnak sincs joga Magyarországot kritizálni"

A francia kormányzat korábban arra kérte magyar kollégáit, hogy változtassanak a médiatörvényen, mert az nem felel meg azoknak az „elveknek, amelyek az európai szerződésekben a média szabadsággal kapcsolatban rögzítve lettek.” Orbán Viktor válaszul csütörtökön újságírók kérdésére elmondta, hogy „egyetlen egy államnak, beleértve Franciaországot is, sincs joga kritizálni és utasítani Magyarországot: meg szeretném kérni a francia kormányzatot, hogy térjen vissza a valóság és a racionális párbeszéd talajára.”

A magyar kormányzat a német államminiszter korábbi kritikájára is magyarázatot követelt: Werner Hoyer azt javasolta, hogy Magyarországot korlátozni kellene abban, hogy médiaügyekben tárgyalásokat folytasson kelet-európai államokkal. A német kormányzatot a Guardian szerint leginkább Magyarország „Keleti-Partnerségben” betöltött kulcsszerepe zavarja. A program keretében Magyarország olyan államokkal fog tárgyalni, mint Ukrajna, Grúzia, Moldávia és Fehéroroszország. A magyarok szerint a németek változtattak az álláspontjukon – írja a Guardian. „Nagyon örülök, hogy a németek visszatértek a realitáshoz, ezt várom a franciáktól is” – idézi Orbánt a lap.

„Demokratikusan megválasztott diktátor”

Konrád György író azzal vádolta Orbánt, hogy noha demokratikusan választották meg, a diktátorság felé halad – írja a Guardian, és megemlíti Paul Lendvai, Bécsben élő magyar írót is, aki szerint Orbán a „gyűlölet és intolerancia légkörében egy autoriter, vagy fél-autoriter rendszert épít". Orbánt, saját szavai szerint, nem nagyon bántják az efféle megjegyzések, szerinte ezek Magyarországot bántják és sértik – írja a cikk.

„Ha Orbán meg akar változtatni valamit, az heteken belül megvan” – idézi a lap Balogh Ákos 30 éves bloggert, aki sikeres jobbközép beállítottságú blogjában igen kritikus támogatója a miniszterelnöknek. Balogh szerint ellenfelei azzal vádolják Orbánt, hogy éppen azt a demokráciát teszi tönkre, amely az ő segítségével épült fel, sok támogatója viszont a Magyarországot hosszú idő után végre rendbetevő dinamikus hazafit látja benne.

Új magyar forradalom

Orbán láthatólag az 1956 és 1989 utáni harmadik, új magyar forradalom vezéralakjaként tekint magára. A forradalmi hevület azonban a Guardian szerint nem nagyon egyeztethető össze azzal, hogy a következő hat hónapban ő lesz az EU soros elnöke.

Svéd kommentár: mindenki szembesül válságokkal

A Göteborg Posten is foglalkozott Orbán Viktorral csütörtökön. A lap szerint majdnem minden elnökség találkozik előre nem látott válságokkal a hat hónapos elnökség során, de Magyarország ezt a helyzetet leginkább saját magának köszönheti. A lap azt írja, hogy Orbán elismerte taktikai hibáját: a médiatörvény az elnökség elején lépett hatályba, és nem várt, viharos tiltakozást váltott ki.

The New York Times: "rossz kezdet volt"

Az amerikai lap pénteki cikke szerint azonban az Uniós tagállamok általában politikai optimizmussal és annak a reményével kezdik meg az elnökségi periódust, hogy az elkövetkező hat hónapban ők fogják meghatározni az európai irányvonalakat, azonban ez a kezdet Magyarország számára durvábbnak bizonyult: Orbán Viktor olyan vádak viharába került, amelyek szerint nacionalista politikája aláássa a sajtószabadságot és „beáldozza” a nyugat-európai vállalatokat. A lap szerint a miniszterelnök kertelés nélkül beismerte: „rossz kezdet volt.”

atv.hu / Guardian / GP / The New York Times