Hozzájuthatnak a róluk készült minden állambiztonsági dokumentum eredeti példányához az előző rendszerben megfigyeltek és azzal szabadon is rendelkezhetnek majd, vagyis közzétehetik vagy épp megsemmisíthetik az iratokat – legalábbis egy a közigazgatási miniszter által előkészített törvényjavaslat szerint. A kormányzat azzal indokolta az elképzelést, hogy ezzel az információs önrendelkezés szabadságát kívánják minél jobban érvényesíteni. A történészi és levéltárosi szakma viszont aggódva figyeli a fejleményeket, írja a Népszabadság.
„Számomra értelmezhetetlen ez a javaslat. Lehet, hogy kidolgozói azt hitték: PR-szempontból jól fog mutatni, de sajnos nem gondolták végig, a hozzáértő emberekkel valószínűleg nem egyeztették”, fogalmazott a Népszabadság megkeresésére Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója. A történész lapunk kérdésére azt mondta: azzal egyetért, hogy az állambiztonsági iratok másolatát az érintettek megkaphassák, de az eredeti dokumentumokat kiadni, átadni óriási felelőtlenség lenne.
„Nem ismerhetnénk meg a saját történelmünket, és nem fogjuk tudni ennek a manipulatív rendszernek az aljasságát bemutatni, ha a papírok elvesznek. Nem fogjuk megérteni, hogy az embereket hogyan és miként kényszerítették együttműködésre. Ezekben a dokumentumokban a kutatók számára nem az az érdekes, hogy ki kiről és mit jelentett, hanem maga a rendszer és annak mechanizmusa. Ha a dokumentumokat haza fogják vinni, és adott esetben szemeteskukában végzik, nem fogjuk tudni megmondani, hogy az ötvenes években hogyan zsaroltak meg tisztességes embereket” – fogalmazott Schmidt, hozzátéve: „nemcsak a jelenért vagyunk felelősek, hanem a jövőért és a jövő nemzedékekért, hogy ők is pontosan megismerhessék, milyen volt az a korszak, amelyben elődeik éltek”.
Varga László szakértő, a Fővárosi Levéltár volt főigazgatója szerint a kormányzati elképzelés és a hozzáfűzött magyarázat értelmezhetetlen. Varga, aki egyúttal az állambiztonsági iratokat vizsgáló (és az Orbánkormány által megszüntetni kívánt) Kenedi-bizottság tagja is, lapunknak azt mondta: a mágnesszalagokat például a kormányzat vissza akarja helyezni az Alkotmányvédelmi Hivatalhoz, holott most is ott vannak, „egy percig sem hagyták el az épületet”. A levéltáros hangsúlyozta, hogy köziratot magántulajdonba adni nem lehet. Hozzátette: „aki fogott már valaha a kezében ilyen állambiztonsági iratot, az pontosan tudja, hogy egy ilyen dokumentumon nem egyetlen név szerepel. És akkor mi lesz? Aki elsőnek jelentkezik, az hazaviheti?”, tette fel a kérdést Varga.
Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatásért felelős államtitkára nyugalomra és türelemre inti a történészeket. A kereszténydemokrata politikus a Népszabadság megkeresésére azt közölte: egy év van még arra, hogy a jogszabály minden részletét kidolgozzák, így például megtalálják annak megoldását, hogy többszereplős iratokat ki és hogyan kaphat majd meg. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy ebbe a részletkidolgozási folyamatba a szakértőket is be kívánják vonni. Rétvári kérdésünkre kijelentette: a részletkérdések nyitottak, az alapkoncepció azonban egyértelmű. „Sok mindent félreértenek a szakértők. A rendszer működése továbbra is kutatható lesz. Sőt, ha papíralapra tesszük a mágnesszalagokat, akkor még inkább, mint most. A pártállami vezetőktől induló, a titkosszolgálatokon átmenő és megfigyelőnél befejeződő folyamat szélesebb körben lesz kutatható, mint eddig. Ami nem lesz kutatható, illetve amelynél más lesz a kutatást engedélyező személy, az a személyes információ, amely adott megfigyeltek személyes életét, akár privát szféráját mutatja be. Itt maga az érintett döntheti majd el, hogy megengedi-e a kutatónak, hogy megismerje és felhasználja azokat az adatokat, amelyek róla, a családi és magánéletéről szólnak, vagy sem”, nyilatkozta a közigazgatási államtitkár.

