A Magyar Nemzet szerint az elképzelés részleteit még nem dolgozták ki, és nem is biztos, hogy jogszabályba foglalja a kormány a gondolatot.  A lap szerint több előnyös eleme lehet a felvetésnek, hisz fizetési haladékokkal, a futamidő vagy a havi részlet változatásával, a pénznem azonnali átváltásával, esetleg a kamat és a hitelköltségek részleges elengedésével a bankok oldhatják meg leghatékonyabban a hitelesek problémáit. A Nemzetgazdasági Minisztériumnál a napilapnak közölték: nincs tudomásuk az elgondolásról, és az MFB-hez irányították a kérdezőt, érdemi választ azonban itt sem adtak.

A portoflio.hu a hírrel kapcsolatban véleményét kérdésekben fogalmazta meg. Mint írják: a Nemzeti Eszközkezelő Társaság felállításáról és lehetséges szerepéről szóló korábbi elképzelésekhez képest a fenti megoldással megúszná az állam a nagy "adósmentés" feladatát, a bankoknak viszont előbb-utóbb egyébként is ki kell tisztítaniuk portfólióikat, az elképzelés tehát első látásra mindkét fél számára indokolható lenne. Hozzáteszik: az ördög azonban ezúttal is a részletekben rejlik: a javaslat rengeteg kérdést felvethet, többek között az alábbiakat:

1. Teljes hitelportfóliókhoz, vagy egyedi hitelügyletekhez kötött könnyítő döntések alapján járna a bankoknak bankadó-kedvezmény? Előbbi megoldás egyszerűbbnek, de felületesebbnek, utóbbi bonyolultabbnak, de igazságosabbnak tűnhet.

2. A fent említett adóskönnyítő eszközök jó részét már régióta használják a bankok, mennyiben kellene a jelenleginél többet nyújtaniuk ahhoz, hogy jogosultak legyenek az adókedvezményre?

3. Milyen mércét használna az állam és milyen egyenértékest találna az egyes adóssegítő döntések között annak érdekében, hogy minden egyes esetben a meghozott döntés hatásával arányosan és méltányosan csökkentse az adóterhelést?

4. Miért ötletel még mindig a kormány, és miért kell ennyit várni a megoldásra? A jelzáloghitelek fedezetei egy jó ideje nem érvényesíthetők a bankok számára, és ez a már sokat emlegetett erkölcsi kockázaton túl a hitelproblémák megoldásának indokolatlan elodázását is jelenti.

5. Hogy küszöböli ki a kormány az újabb és újabb kormányzati ötletek nyomán erősödő erkölcsi kockázatokat (vagyis hogy az állam segítő kezére várva egyre többen nem fizetik hiteleiket)?

6. Mi szükség volt mindennek fényében a bankadóra, annak a költségvetési tervezésbe történő beemelésére? Hogy finanszírozná az állam az így előálló hiányt és egyáltalán mekkora tehertől mentesítené a bankokat?

7. A fent említett könnyítések garantálják-e hogy ismét fizetőképessé válik az adós? Ki tudná pontosan megmondani, mekkora céltartalékot írhatnának vissza ennek hatására a bankok, és ezt figyelembe véve bankokra lebontva pontosan mekkora bankadó-kedvezmény jár nekik?

atv.hu / portfolio.hu