Ma nem lehet megmondani, az jár-e jobban, aki a magánnyugdíjpénztári vagy aki az állami rendszerben van, mert 1998 óta nincs szabályozva, hogy a magánpénztáraknak ténylegesen mennyit kell majd fizetniük az egyes tagoknak. A magánnyugdíjpénztárak 2013-ig ugyanis csak bevételt szednek be, ezután kellene kifizetniük. A kifizetés részletszabályait azonban az elmúlt 12 évben nem szabályozta a kormányzat - mondta Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján. Így nehéz helyzetbe kerül az, aki objektív szempontok szerint szeretné eldönteni, hogy a havi kifizetés szempontjából mi az előnyösebb számára - tette hozzá.

Az ÁSZ elnöke a Pénztárak Garancia Alapja működésének ellenőrzéséről szóló jelentés ismertetésekor úgy fogalmazott: a jelentés nem közvetlenül a magánnyugdíjpénztárakról szól, hanem az annak garanciáját biztosító pénzügyi alap működéséről. Ahhoz viszont, hogy egy rendszer garanciaelemét meg lehessen ítélni, az egész rendszer működésének szabályait érdemes számba venni - mondta. A számvevőszéki vizsgálatot az ÁSZ éves ellenőrzési terve szerint végezték, egy tavalyi döntés alapján.

Az ÁSZ elnöke kiemelte: a magánnyugdíjpénztári rendszer bevezetésével az állam vállalta, hogy a kieső járulékbevételt a Nyugdíjbiztosítási Alapnak a központi költségvetésből megtéríti, ami a tavalyi év végéig 2043 milliárd forint kiadást, egyben államadósság-növekedést okozott. A magánnyugdíjpénztári rendszer fennállása óta az állam vállalta át azt a kockázatot, hogy a rokkanttá vált pénztári tag visszaléphet a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe. 2009 végéig csaknem 28 ezer magánnyugdíjpénztári tag vált rokkanttá, és mindegyikük a visszalépés mellett döntött. A pénzügyi-gazdasági válság miatt az egyéni számlákon bekövetkezett tőkevesztés a közeljövőben nyugdíjba vonulók járadékát jelentősen csökkentette volna. Az ezzel járó kockázatot is az állam vállalta át, lehetővé téve az 52. évüket betöltött magánnyugdíjpénztári tagok számára, hogy 2009 végéig visszalépjenek az állami nyugdíjrendszerbe. Az érintettek több mint fele, 62 ezer embert élt a lehetőséggel - közölte Domokos László.

Az állam tehát 1998-2010 között lemondott bevételekről, hagyta, hogy "privatizálódjanak", másrészről viszont a teljes garanciális rendszer az állam kockázata - fogalmazott a számvevőszék elnöke. Hozzátette: a magánnyugdíjpénztárak által befizetett, a Pénztárak Garancia Alapjában (PGA) lévő tőke összesen 9,7 milliárd forint. Átlagos összeggel számolva ez szükség esetén 12 ezer ember kifizetésére biztosítana fedezetet, miközben a magánnyugdíjpénztáraknak több mint 3 millió tagja van. Az ÁSZ elnöke szerint tehát az alap csak akkor képes kezelni a helyzetet, ha az állam helytáll érte.

Az ÁSZ szerint a magánnyugdíjpénztári rendszer a végrehajtási szabályok hiánya miatt nem átlátható és nem kiszámítható. A magánnyugdíjpénztári tagok még megközelítőleg sem tudják kikalkulálni, mekkora járadékra számíthatnak. A garancia alap sem tudja meghatározni, mikor és mekkora összegű garanciális kifizetést kell teljesítenie, és vagyona milyen mértékben nyújt fedezetet fizetési kötelezettségeire. Az állam pedig nem tudja felmérni, hogy mikor és milyen összegben kell helytállnia a magánnyugdíjpénztárak és a garancia alap helyett. A számvevőszék ezért a többi között azt javasolja a kormánynak, hogy méresse fel, mekkora kockázatot jelent a központi költségvetés számára az állami garanciavállalás, valamint intézkedjen a jogi szabályozás módosításáról.