A legnagyobb vitát kétségkívül a végkielégítések megadóztatásának 5 évre visszamenőleges hatálya váltotta ki, azonban Gulyás Gergely, a Fidesz országgyűlési képviselője felhívta rá a figyelmet, hogy ezzel egyik ellenzéki erőnek sem volt problémája, hiszen az LMP három, a Jobbik öt, az MSZP pedig 8 éves visszamenőleges hatályra tett javaslatot, így a végül elfogadott öt év még egy visszafogottabb megoldás volt a kormány részéről. „Szomorú pillanata a magyar demokráciának, mikor az összes politikai erő visszamenőleges adóztatásra tesz javaslatot. A 98 százalékos visszamenőleges adó már önmagában is aggályos”, fogalmazott Miklósi Zoltán, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet munkatársa.

Az ígéret betartásához kellett

Gulyás szerint a különadóról szóló törvény alkotmánybírósági visszadobása után történteknek elsősorban a választási ígéretek betartása szolgált alapjául. Hiszen a Fidesz választási kampányában ígéretet tett rá: igyekszik majd visszaszerezni a sokszor jogtalanul és érdemtelenül kifizetett többmilliós összegeket. „Ennek az ígéretnek a betartását szolgálta a kormány javaslata, de van még legalább három olyan fontos törvénycsomag, aminek az alkotmányellenessé minősítése esetén az idei költségvetés össze is omolhatna”, fogalmazott.

„Az én igazságérzetemet is bántják a láthatólag érdemtelenül jutatott 10-100 milliós végkielégítések, mégis azt gondolom, hogy az ilyen mértékű visszamenőleges jogalkotás elfogadhatatlan”, mondta Miklósi, aki szerint más módot is találhattak volna a probléma kiküszöbölésére. A kérdés megoldható lett volna az Alkotmánybíróság hatáskörének megcsonkítása nélkül. A közpolitikai intézet munkatársa úgy véli, nem kellett volna olyan választási ígéreteket tenni, amiket csak az alkotmányosság szétzilálásával lehet teljesíteni. Akkor kellett volna jobban végiggondolni, mikor ezeket az ígéreteket megfogalmazták. Gulyás szerint azonban ha a Fidesz nem foglalt volna ilyen határozottan és erősen állást ezekben az ügyekben, akkor most az MSZP helyett a Jobbik lenne a második erő a parlamentben.  

Jogállamban nincs visszamenőleges hatály

A műsor civil vendége Szalma Tibor, a Mensa HungarIQa elnöke volt. Szalma értetlenségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy lehet, hogy az alkotmány második szakaszában, a jogállam definíciójában benne van a visszamenőleges hatály tilalma, most mégis engedélyezték ezt, oly módon változtatták meg az alkotmányt, hogy a különadók tekintetében alkotmányos legyen a visszamenőleges hatály. Hiszen a jogállamiság egyik fundamentuma a visszamenőlegesség tilalma. Gulyás azonban emlékeztetett rá, speciális szabályozásról van szó, ezt pedig az Alkotmánybíróság elfogadta. A törvény megsemmisítésének alapja többek között az volt, hogy a jó erkölcsbe ütközés körülírása teljesen hiányzott.

Gazdasági szükséghelyzet

Arra a Sólyom László, korábbi köztársasági elnök által felvetetett gondolatra, hogy az Alkotmánybíróság jogkörének csökkentése után nincs megállás a lejtőn, Gulyás úgy reagált: a módosításokat csak egy új alkotmányban lehet majd feloldani. „Féléves parlamenti munka áll előttünk az alkotmányozás folyamatában. Az Alkotmánybíróság léte nagyon fontos, de önmagában nem jogállamisági kérdés”, fogalmazott.

A különadó kapcsán történt alkotmánymódosítás gazdasági szükséghelyzet eredményeként is felfogható. Ezekért a módosításokért a Fidesznek minden felelősséget vállalni kell, mondta Gulyás. A fideszes képviselő emlékeztetett rá, hogy a szocialisták úgy adták át a kormányzást, hogy a hiánycél kőbe volt vésve. A 3,8 százalékot a kormány tartani akarta, tehát a bevételkiesést kétféleképpen lehetett pótolni: az állampolgárok megszorításával, vagy a speciális intézkedésekkel, mint a különadók vagy a magángyugdíjpénztári megtakarítások „kölcsönvétele”.

Nem gazdasági kényszer

Miklósi Zoltán szerint azonban a hiánycélt a konvergencia program tartalmazza, ami nem egy önkéntes vállalás. „Nagyon súlyos felelőssége van az ország gazdasági helyzetében az előző kormánynak, de a mostani százmilliárdokra nem a gazdasági kényszer miatt van szükség, hanem a Fidesz választott döntései miatt:  hogy jövőre megvalósítják az egykulcsos adórendszert, hogy csökkentik a társasági adót, stb.”.

Arra a kérdésre, hogy ki hogyan képzeli az alkotmányozás helyes menetét, Szalma Tibor azt felelte, nagyon örülne neki, ha a visszamenőleges adókivetés megszűnne, mert így nem érzi magát biztonságban. „Teremtsen jogbiztonságot, ez az elsődleges”, mondta. A Mensa HungarIQa elnöke azt is kikötné az új alaptörvényben, hogy csak akkor lehessen megváltoztatni az alkotmányt, ha egy párt már kampányában kifejti ennek részleteit.

A műsor megtekinthető a Civil a pályán honlapján