Az Új alkotmányt - most vagy soha? című kerekasztal-beszélgetésen csütörtökön Stumpf István azt mondta, hogy az alkotmányozással kapcsolatos minimális elvárása, hogy visszaállítsák az Alkotmánybíróság jogkörét. Aztán azon majd később el lehet gondolkodni - vélekedett az alkotmánybíró -, hogyha létrejön egy kétkamarás parlament, akkor az Alkotmánybíróság egyes jogosítványait a második kamarára ruházzák át.

Ennél tovább azonban nem ment Stumpf, mondván alkotmánybíróként azért korlátozottak a véleménynyilvánítási lehetőségei. (Erre hivatkozva tért ki az atv.hu kérdései elől is, ám megcsillogtatta a reményt, hogy hosszútávon a jelenleginél nyitottabb taláros testületet képzel, olyat, amelyik nem zárkózik elefántcsonttoronyba.)

 Szóval a konferencián Stumpf arra jutott, hogy alkotmánymódosításra márpedig szükség van, mert a jelenlegi alaptörvény belső ellentmondásokkal terhelt, és a parlament is vagy 20 mulasztásos alkotmánysértést görget maga előtt. Stumpf szerint egyébként három koncepció verseng, Az első a a történelmi Alkotmány folytonosságára koncentrál, azaz a világháború előtti alaptörvényre csatolná vissza az újat.

A második verzió a jelenlegi alkotmányt csinosítaná egy kicsit, de alapvetően nem nyúlna hozzá a jelenlegi, a helyét Nyugaton is megálló alaptörvényhez. A harmadik áramlat pedig egy úgynevezett magalkotmány mellett tör lándzsát: azaz egy rövid sarkalatos, ám valóban új alaptörvényt sürget, amit részletes saroktörvényekkel venne körbe. És Stumpf szerint saroktörvényeken kívül saroktilalmak is kellenek - például nem ártana deklarálni a visszamenőleges törvényalkotás tilalmát. (Emlékeztetőül: a parlament a végkielégítések kapcsán most nyúlt vissza öt évre visszamenőleg.)

A XXI. Század Intézet rendezvényéről szóló tudósításunkat itt olvashatja!