A 2004. december 5-i sikertelen népszavazás Benke István, marosvásárhelyi építész és környezete számára is nagy törést jelentett: „Nagy fájdalom volt az akkori elutasítás, az akkori kormánypárt és a sajtó egy részének hozzáállása”, fogalmazott a műsor civil vendége. Huncsik Péter, pozsonyi közíró szerint érzelmi felháborodás volt tapasztalható a sikertelen népszavazás nyomán, ami azonban nem érte váratlanul a szlovákiai magyarokat, hiszen - Huncsik szerint - az eredmény az 1990-től tapasztalható magyar kisebbségi politika logikus folyománya, a kisebbségekkel kapcsolatos budapesti vélemények és tettek következő lépése volt. „Ebbe a sorozatba a mostani kettős állampolgársággal kapcsolatos törekvéseket is be tudom kapcsolni”, fogalmazott a műsorban Huncsik. A közíró emlékeztetett rá, annak idején több politikai párt vezetőivel is beszéltek és azt kérték tőlük, ne vigyék ki az utcára ezt az érzékeny kérdést. Helyette a parlament fogadjon el közmegegyezéssel egy törvényt, ami kimondja, hogy 2015-re vagy 2020-ra biztosan lesz kettős állampolgárság. „A kisebbségi kérdés itt Budapesten a belpolitikai küzdelmek egyik fióküzeme, nekünk, kisebbségieknek viszont egzisztenciális kérdés”.

„Összetákolt törvény”

Idén nyáron három parlamenti képviselő nem szavazta meg a kettős állampolgárságról szóló törvényt: egyikük Szanyi Tibor, szocialista képviselő volt. A műsorban az MSZP-s politikus azt mondta, az is fontos kérdés, hogy a határon túli magyarok vajon bele tudnak-e helyezkedni az itt élők világába, hiszen ha már közös döntésről van szó, empátiára mindkét oldalon szükség lenne.  „Nem az ügyre szavaztam nemmel, hanem a megoldásra. Az a hányaveti módon összetákolt törvény, amit a kormány elfogadott, rengeteg olyan csapdát rejt, ami sem a kinti sem az itthoni magyaroknak nem jó”, fogalmazott Szanyi. Szerinte a kettős állampolgárságról szóló törvény is azt mutatja, amit a Fidesz általában is csinál: „mond valami hangzatosat, aztán egészen más jelenik meg a törvényben”. Az ominózus törvény olyan könnyítő pályákat ad a politikus véleménye szerint, amik nem elsősorban azoknak lesznek igazán hasznosak, akikre ezt a törvényt szabják, hanem a nem jó szándékúak fogják kihasználni a törvény adta lyukakat. Az MSZP álláspontja a kérdésben, hogy az kapjon jogokat Magyarországon, aki annak a következményeit is viseli. „Ha valaki ebben bármilyen oknál fogva részt akar venni, nagyszerű. Azt viszont szeretnénk elkerülni, hogy a következményekből nem részesülünk, de a jogokat valahogy mégiscsak használjuk”, mondta Szanyi.

Elfogynak a magyarok

Az állampolgárság kiterjesztése egy régi adósság, mondta Jeszenszky Géza, történész, korábbi külügyminiszter. Felhívta rá a figyelmet, hogy Európa nagyon sokat változott a kérdésben, hiszen rengeteg a vegyes házasság, a kettős identitás abszolút nem ismeretlen.  Az Antall-kormány a kilencvenes évek elején eltökélt volt a határon túliak segítésében.  Azt Jeszenszky is elismeri, hogy a népszavazás rendkívül szerencsétlen dolog volt, és az is sajnálatos, hogy a Magyar Országgyűlés 2002 óta nem hozott egy jó törvényt a témában. „A kettős állampolgárságra azért van szükség, hogy a magyarság óriási arányvesztését megállítsuk. Ha nem cselekszünk, odáig fog jutni a helyzet, hogy az egykori magyar területeken nem marad magyar”, mondta a volt külügyminiszter.  

Hiába kérték őket, nem vártak

„Azt, hogy a kisebbségi magyaroknak mit jelent a kettős állampolgárság érzelmileg, azt nagyon kevesen értik meg, pedig rendkívül fontos dolog. A gesztus, amivel ezt a kettős állampolgárságot felajánlotta nekünk Szlovákiában, egy kicsit fura volt”, mondta Huncsik Péter, aki úgy tudja, Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának vezetője beszélt a Fidesz képviselőjével, és azt kérte tőle, ne indítsák el a törvény elfogadását közvetlenül a szlovák választások előtt. „Mégis elindították, a kérés ellenére. Erre az MKP és Csáky is ráfizetett, hiszen kiestek a szlovák parlamentből”.

Benke István erre úgy reagált, Romániában az RMDSZ – melynek csúcsvezetése nem éppen a „Fidesz szíve-csücske” - támogatta a kettős állampolgárság megadását, és ott nem származott ebből semmi probléma.

Az identitás megvédésének egyik jó módja lenne a kettős állampolgárság, mondta Huncsik Péter. Azonban úgy kellett volna a szlovák féllel megtárgyalni a kérdést, hogy szóba se kerülhessen annak a lehetősége, hogy esetleg a szlovák titkosszolgálat tartja majd nyilván, ki nyújt be kérelmet. „Ha tényleg az volt a fontos, hogy segítsünk a határon túli magyaroknak, akkor miért nem várt a magyar kormány a szlovák választások végéig?”

Wetzel Tamás miniszteri megbízott szerint itt egy lehetőségről van szó, amivel senkinek nem kötelező élnie: „Aki akarja, később, mondjuk, öt év múlva veheti fel a magyar állampolgárságot, ha már kialakult a számára is megnyugtató helyzet Szlvákiában”, mondta a műsorban a miniszteri biztos Huncsik azon felvetésére, hogy a kapkodással nagyon sok szlovákiai magyart hozott kellemetlen helyzetbe a kormány.

Eszkimók és indiánok

Wetzel a nyelvvizsgával kapcsolatban elmondta, a kérelem benyújtásakor el fog beszélgetni egymással a benyújtó és az átvevő. Az egész dolog arról fog szólni, hogy ha az illető be tudja nyújtani a kérelmét, meg tudja írni az önéletrajzát, ha el tud beszélgetni adott esetben a konzullal, akkor megbizonyosodhatunk róla, hogy valóban tud magyarul. „Nem annyira egyszerűsített ez az eljárás, hogy nyomunk egy pecsétet és ennyi”. A miniszteri biztos úgy véli, ha a kettős állampolgárságnak az a feltétele, hogy magyar állampolgárságú felmenőket, magyar nyelvismeretet kell igazolni, ezeknek elégnek kell lenniük. „Nyilván nem az eszkimók és az indiánok fogják a kérelmet benyújtani”, fogalmazott.  

170 ezer arculcsapás

A műsorban szóba került a közelmúltban – 8 év kihagyást követően – összehívott Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) is, melyre a magyar kormány a határon túli magyarság képviselőit, pártokat, társadalmi szervezeteket hívott meg. A szlovákiai választáson sikerrel szereplő, ám a Fidesszel köztudottan hűvös viszonyban levő, Bugár Béla vezette Híd-Most párt nem kapott meghívást. Huncsik Péter, a párt egyik megálmodója a történtekkel kapcsolatban azt mondta, a magyar kormány ezzel a barátságtalan lépéssel valójában a pártra szavazó 170 ezer szlovákiai magyar csapta arcul.

A műsor honlapja, a fenti cikk alapjául szolgáló beszélgetés és a további adások ide kattintva tekinthetőek meg!