Néhány perc is számíthat
A saját elmondása szerint radikálisan otthonszülés ellenes Kassai Enikő szülész-nőgyógyász a műsorban elmondta, akut szülészeti komplikációk esetén néhány perc is számíthat az anya és a gyermek életében, leginkább ezért tartja kockázatosnak a jól felszerelt kórházaktól távol zajló szüléseket. Kassai egyébként maga is négy gyermek édesanyja, minden szülése kórházban zajlott, így nem csak orvosként áll ki a kórházi szülés mellett.
24 órás vajúdás otthon
A műsor civil vendége Emődi Klaudia tanárnő volt, aki első gyermekét kórházban, míg a másodikat otthon hozta világra. Emődi elmondta, első terhességekor fel sem merült benne az otthonszülés lehetősége, de a szakirodalmat tanulmányozva úgy döntött: bababarát kórházban fog szülni. A mintegy 100 kórház közül 13 volt bababarát, aminek az a lényege, hogy a szülés normál menetben zajlik, a lehető legkevesebb beavatkozással, az újszülöttet pedig nem választják el az édesanyától.
Ajánlott linkek:
A Civil a pályán oldala
Civil a pályán: A szülés szabadsága - 1. rész
„Nagyon kellemes és jó körülményeket biztosítottak a szülésemhez, ám sajnos mégsem sikerült a beavatkozásmentes szülés: oxigénhiány lépett fel a kicsinél, ezért egy évig fejlesztő foglalkozásra kellett járnunk, az én felépülésem pedig fél évig tartott”, mesélte az anyuka, aki rossz tapasztalatait követően döntött úgy, hogy második gyermekét otthon szüli meg. Ez a szülés 24 órás vajúdással, bárminemű beavatkozás nélkül zajlott, a gyermek egészségesen, komplikációmentesen jött világra. Emődi Klaudia azóta is részt vesz az otthonszülést támogató civil kezdeményezésben.
Mindketten jól vannak
A műsor kiindulópontjául a hazai otthonszülés egyik legismertebb szereplőjének, Geréb Ágnesnek a letartóztatása szolgált: Geréb ügyvédje, Fazekes Tamás azt mondta, a Gerébbel szembeni eljárás sok szempontból kifogásolható. „A lábbilincs alkalmazása értelmetlen volt egy ilyen törékeny nőnél, az eljárás menete pedig szintén furcsa: előbb őrizetbe vették, majd azt követően kihallgatták”, mondta Fazekas az október elején történt esetről, amely egyébként nem egy előre tervezett otthonszülésnél történt, hanem akkor, amikor a Geréb által vezetett születés házába tanácsért érkező nőnél váratlanul megindult a szülés, majd anyát és gyermekét kórházba kellett szállítani. (Azóta mindketten elhagyhatták a kórházat, mindketten jól vannak, mondta Geréb védője.)
Bilincsbe vert „papnő”
„Támogatom, hogy a várandós nők élhessenek az otthonszülés lehetőségével”, mondta a vitaműsorban Lőrincz Jenő, szülész-nőgyógyász főorvos. Az, hogy Geréb Ágnest papnőnek titulálta az egyik újságíró, nem szerencsés dolog, mivel még nem mondták ki az utolsó szót az ügyében. „Nem érzem úgy, hogy Geréb bárminek a kerékkötője lenne, inkább azt látom, hogy bátor kiállást tanúsít az eszméi mellett”, fogalmazott Lőrincz.
„Elfelejtett jogszabályok”
A kérdésben tapasztalható hazai jogbizonytalanságról szólva Fazekas Tamás elmondta, léteznek ugyan jogszabályok, azokat azonban Magyarország nem ültette át. Ilyen például a nyolcvanas években született Európa Tanácsi rendelet, amiben egyértelműen meghatározzák, hogy a bábáknak önálló kompetenciájuk van. „Beléptünk az Európai Unióba, ezeket azonban elfelejtettük átültetni a magyar jogrendszerbe”, fogalmazott az ügyvéd. Fazekas felhívta rá a figyelmet, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a nyolcvanas években elfogadott egy olyan ajánlást, ami egyenrangúként kezeli az intézeten kívüli és az intézeten belüli szüléseket, és nem teszi kötelezővé a kórházi szülést. „Én a szülők választási lehetősége mellett tenném le a voksomat, ezt pedig támogatja a WHO”, mondta Fazekas.
Az orvos lobbit nem érdekli
A műsorban felmerült, hogy az otthonszülés ellen vajon nem a hazai orvos lobbi harcol-e a háttérből, hiszen ha jelentősen nőne a nem kórházban szülő nők száma, az egyszersmind jelentősen csökkenthetné az orvosoknak juttatott hálapénz összegét. Csermely Gyula főorvos – aki egyébként magánkórházi orvosként nem érintett a hálapénz kérdésében – azt mondta: az orvos lobbi van annyira okos, hogy a magyar piac 3 ezrelékét kitevő otthonszülések miatt nem kezd ellenakcióba. „Én személy szerint nem izgulok amiatt a bevételkiesés miatt, amit az otthonszülések jelentenek, azon viszont izgulok, hogy háromszor nagyobb veszélynek van kitéve az anya és a gyermek is, ha nem kórházban szül”, mondta Csermely.
Születésházakat akarnak
Emődi Klaudia amellett érvelt, hogy az édesanya hadd válassza azt a lehetőséget, amelyiket akarja. A családanya szerint azért nem született megállapodás eddig a kérdésben, mert a minisztérium – a kórházi szülés mellett - csak az otthonszülést akarta engedélyezni, a civil szervezetek viszont az intézményen kívüli szülésről szerettek volna tárgyalni: születésházak létrehozását szeretnék elérni, ezt azonban Emődi szerint „érthetetlen módon”, nem engedélyezik.
Nem kell szembeállítani a kórházat és az otthont
Csermely és Kassai is úgy vélik, születésházakat a kórházakon belül is létre lehetne hozni, és így probléma esetén közelebb lenne a megoldás és a segítség. Fazekas szerint az édesanya választását kellene a középpontba állítani, nem pedig az otthonszülést és a kórházi szülést egymással szembeállítani.
Ajánlott linkek:
A Civil a pályán oldala
Civil a pályán: A szülés szabadsága - 2. rész
Magyarországon egyébként a – vállalkozó szelleműnek gondolt - fővárosi értelmiségi nők, illetve a mélyszegénységben élő borsodi nem cigány nők – akik úgy vélik, hálapénz híján jobb, ha nem mennek kórházba – körében a legnagyobb arányú az otthonszülés.
atv.hu
