Lázár János csütörtökön már arról beszélt, kitart javaslatai mellett, de hajlandó tárgyalni a szakszervezetekkel a különadóról. Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője pénteken pedig azt mondta, látnak esélyt arra, hogy a közalkalmazotti juttatások kikerüljenek a különadó köréből.

Orbán Viktor pénteken Brüsszelben kiállt az Alkotmánybíróság jogkörének megváltoztatását célzó fideszes javaslat mellett, mert az szerinte az igazságérzetnek ad elsőbbséget. Azt mondta: „Nem az emberek igazságérzetét kell megváltoztatni, hanem azokat a régi szabályokat, amelyekbe beleütközünk”.  Orbán Viktor szerint az új Alkotmány elfogadásáig még számítani kell ilyen konfliktusokra.

Az alkotmány-előkészítő bizottság egyik tagja, Boross Péter arról beszélt: ideális esetben nem is kellene alkotmány, de a köztársasági államforma megköveteli. A volt miniszterelnök úgy véli, rövidebb, tömörebb alkotmányra lesz szükség.

Török Zsolt, az MSZP szóvivője erre úgy reagált: „Tudós emberek, alkotmánybírák, civil szervezetek is azt mondják, hogy elítélendő az a magatartásforma amit a Fidesz és a fideszes tanácsadók művelnek. Boros Péter nyilatkozatát is ebbe a sorba tudom illeszteni”.

Az LMP úgy látja, hiba lenne szűkíteni azok körét, akik az Alkotmánybírósághoz fordulnak.

Közben Schmitt Pál köztársasági elnök fogadta elődjét, Sólyom Lászlót, aki elemezte a kialakult alkotmányjogi helyzetet, különös tekintettel az Alkotmánybírósági hatáskörök tervezett korlátozásának a jogállamiság szempontjából aggályos voltára. A találkozót Sólyom László kezdeményezte. A jelenlegi és a volt államfő áttekintette a köztársasági elnök előtt nyitva álló lehetőségeket, figyelemmel az alkotmányos és a gazdasági szempontokra is - tudatta közleményében az elnöki hivatal.