A hivatali befolyással való üzérkedéssel vádolt Szabó János a vádiratban rárótt bűnöket egytől-egyig tagadta.

Mint ismert, idén februárban kommandósok vették körbe a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem rektorának irodáját: a rektort leteperték, bilincsbe verték, majd őrizetbe is vették. Az egyetem központi épületének bejárata elé autóbuszok és teherautók sorakoztak fel, később terepszínű katonai ruhát viselő emberek 4 méter magas paravánt emeltek, hogy így takarják el a fotósok és operatőrök elől az egyetem főbejáratát. Egy ideig csak a találgatásoké volt a főszerep, de egyes médiumok már akkor tudni vélték: a rektor bizarr zsarolási ügybe keveredett.

Szabadlábon védekeznek

Szabó Jánost, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem korábbi rektorát, illetve D. Lászlót, a DHL csomagszállító cég alkalmazottját, valamint Cs. Istvánt, a korábban folytatólagosan elkövetett lopás, illetve vesztegetés bűntette miatt jogerősen elítélt férfit hivatali befolyással való üzérkedéssel vádolja a Fővárosi Főügyészség. A három vádlottat még 2010. februárjában helyezték előzetes letartóztatásba, június közepétől azonban szabadlábon, lakhelyelhagyási tilalom mellett védekezhetnek.

Lejárató filmet kreáltak

A keddi, első tárgyalási nap a vádirat ismertetésével vette kezdetét. Az ügyésznő többek között azt rótta a volt rektor fejére, hogy a DHL céget valótlan állításokkal kívánta félrevezetni,mégpedig abból a célból, hogy a nemzetközi vállalat az ő általa favorizált biztonsági céggel kössön szerződést a meglévő helyett. A DHL-től négy személyt akartak eltávolítani, egy fiktív - fegyver és drogkereskedelemről szóló – történetet kreálva. A telefonbeszélgetések, vallomások és iratok alapján összeállított vádirat szerint Szabó két tettestársával a kitalált történetet egy általuk rendezett hamis videofelvétellel igazoltak.

Fegyver és drogkereskedelem

A volt rektor titkosszolgálati kapcsolataira hivatkozva, egy előre megrendezett titkosszolgálati nyomozást kitalálva és arról hamis videofelvételt készítve próbálta megzsarolni a DHL egyik leányvállalatát. A kitalált történet szerint a rektor kapcsolatain keresztül tudomást szerzett róla, hogy a DHL alkalmazottai céges lehetőségeiket kihasználva, fegyverekkel és kábítószerrel kereskednek. Szabó erről először e-mailben, majd az egyetemen személyesen is tájékoztatta Z. Attilát, a DHL Kelet-Európai Régió részlegének területi igazgatóját, később pedig egy fővárosi szállodában a cég biztonsági vezetőjét, illetve a DHL legfőbb biztonsági vezetőjét is.

Jól ápolt kapcsolat

A vádirat szerint Szabó a találkozókra egy mini DVD-t is magával vitt, amit a korábban más bűncselekmények miatt elítélt Cs. István szerzett be. A filmen egy előre megrendezett jelenet volt látható, ahol a „már folyamatban lévő titkos nyomozás keretében tartanak titkosszolgálati tisztek megbeszélést”. A volt rektor a megbeszélés lejátszása után a magyar titkosszolgálati szervekkel ápolt hivatali kapcsolatára hivatkozva felajánlotta: elintézi, hogy kimaradjon a DHL neve az ügyben kirobbanni készülő médiabotrányból. Cserébe viszont azt kérte, hogy a szállítmányozási cég bontson szerződést már meglévő biztonsági cégével, és helyette a tettestársa, Cs. István ismeretségi körébe tartozó, pápai székhelyű őrző-védő kft.-vel szerződjön. Az ügy másodrendű vádlottjának, D. Lászlónak az volt a szerepe, hogy figyelje a cégen belüli reakciókat a zsarolás után, illetve hogy minél több információt gyűjtsön össze a Cs. István által kiválasztott cégnek, akik így biztos befutóként nyerhették meg a kiírt pályázatot.

Példaértékű gazdálkodás

A vád felolvasása után Cserni János bíró megadta Szabónak a szót, aki rendkívül részletes, közel 8-10 oldalra rúgó vallomását felolvasta a bíróság előtt. „ A vádakat megértettem, bűnösnek nem érzem magam”, kezdte a volt rektor. „Személyes érintettségem” címszó alatt elmondta, hogy szociológusként végzett, majd egyetemi tanárként dolgozott, rektorként pedig idén július elsejéiig funkcionált a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen. 1994 óta a Magyar Tudományos Akadémia doktora, és azt is fontosnak tartotta megemlíteni, hogy 2006-ban az egyetemi szenátus száz százalékos támogatottsággal választotta meg rektorrá. Az intézmény fenntartója, a Honvédelmi Minisztérium példaértékűnek nevezte Szabó működése alatt az egyetem gazdálkodását. Azokat a sajtóban megjelent állításokat,miszerint fegyvertartási engedélye, illetve az irodájában éles lőfegyvere lett volna, Szabó a tárgyaláson cáfolta.

Ha kirobbanna az ügy

Állítása szerint soha senkinek nem mondta azt, hogy bármilyen titkosszolgálattal kapcsolatban áll, illetve azt, hogy indítványozta volna a titkosszolgálatok bevonását az ügy megoldásába. A négy szóban forgó DHL-es dolgozó eltávolítását kizárólag abból a célból javasolta a szállítmányozási cégnek, hogy az eljárásban a cég védve legyen, és ha kirobban az ügy a médiában, ne adjon az is pluszban támadási felületet, hogy a négy dolgozó még a cégnél van. Szabó tagadta azt is, hogy bármiféle ultimátumot adott volna a DHL-nek. „Közösen jutottunk arra az elhatározásra, hogy ezt a négy embert el kell bocsátani”. Még erkölcsi presszióval sem éltem feléjük, nemhogy ultimátumot adtam volna”, fogalmazott Szabó. Az elsőrendű vádlott többször is elmondta a tárgyalás folyamán, bármikor mondhatták volna neki a DHL részéről, hogy köszönik, de nem kérnek többet a segítségéből, megoldják egyedül az ügyet. A cég azonban mégis igényt tartott a segítségére.

Segítséget ajánlott

A négy ember elbocsátása igazából azt is jelentette, hogy a DHL biztonsági szolgálata szűnik meg, hiszen ők alkották az egész rendszert. Ezért Szabó egy tender kiírását javasolta a megüresedett feladatok ellátására. „Felajánlottam, hogy segítek megfelelő biztonsági céget találni, de abszolút nem volt favorizált cégem. Olyannyira nem, hogy konkrétan a DHL sürgetett, hogy segítsek nekik találni, mégis csupán januárban feküdtem rá jobban a témára”. Szabó szerint ez is azt bizonyítja, hogy ha valóban a pápai székehelyű cég képbe kerülése motiválta volna az egészet, akkor már elején bedobja őket, mint lehetséges utódot. „Nem mondtam meg, hogy kivel kössenek szerződést, csupán annyit, hogy tudunk ajánlani céget, ha szükséges”.

Ismeret helyett fantázia

Szabó sérelmezte a tárgyaláson, hogy a vádirat Z. Attila felettesének küldött jelentésére alapoz. A jelentés szerinte számos ponton tévesen interpretálja a történteket. „Az, hogy én ultimátumot adtam a DHL-nek, szintén Z. Attila kreálmánya”. A férfit Szabó szerint megfelelési kényszer hajtotta felettesei irányába, ezért „fantázia töltötte ki az ismeretek hiányát” az általa leadott jelentésben. Szabó számára- saját bevallása szerint- az egész történet a lemez megtekintésével kezdődött. Egyáltalán nem gyanakodott rá, hogy az egész jelenet megrendezett lenne. „Én magam vállaltam ezután, hogy felhívom a cég vezetésének figyelmét a fennálló veszélyre, hiszen úgy tűnt gengszterek vannak a DHL-ben”. Szabó vallomása végén hozzátette, bízik a független magyar igazságszolgáltatásban.

Nyitottak a piac felé

Arra a bírói kérdésre, vajon miért nem fordult egyből a hatósághoz, amint a kezébe került az ominózus lemez, Szabó azt felelte, jószolgálati elvek motiválták, bízott benne, hogy a cégen belül megoldódnak majd a dolgok. A lemezt egyébként Cs. István harmadrendű vádlott adta át Szabónak. Az elsőrendű vádlott végig hangsúlyozta, „jószolgálati segítséget” végzett. Szeretett volna jó kapcsolatot ápolni úgy a DHL-lel, mint bármelyik másik, az egyetemmel kapcsolatban álló céggel. Kiemelte azt is, hogy az utóbbi években jelentősen csökkent az intézmény állami támogatása, így új magatartást kellett az egyetem vezetésének elsajátítania: egyre inkább a piaci lehetőségek irányába kellett nyitniuk. Arra a bírói kérdésre azonban nem tudott válaszolni Szabó, hogy egy nagy nemzetközi cégnek vajon miért pont egy szociológus segítségére lenne szüksége egy ilyen kínos ügy megoldásában?

Találkozó a meccsen

Szabóval ellentétben sem a másod-, sem a harmadrendű vádlott nem tett vallomást kedden. D. László, aki a DHL Freight korábbi ügyvezető igazgatója, alkalmazottja, Cs. Istvánon keresztül ismerte meg Szabót 2009 augusztusában, olvasta fel a bíró a férfi nyomozás során tett vallomását. Ez azonban némileg ellentmondani látszik a Szabó által elmondottakkal, hiszen a volt rektor azt mondta,erre csak 2009 novemberében került sor. Szabó egyből javított is, mondván ő az ismeretséget akkortól számítja, mikor először beszéltek, ez pedig novemberben volt. Augusztusban csupán egy futball-meccsen futottak össze, és köszöntek egymásnak. Volt még egy közös pont D. László és a volt rektor között: előbbi fia ugyanis 2009 őszén kezdte meg a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem doktori iskoláját.

atv.hu / Prókai Eszter