A lenti táblázatunkban összeszedtük az intézkedések célcsoportját, várható társadalmi hatásukat, és kiemeltük azt a két intézkedést, amely álláspontunk szerint valódi segítséget nyújt a fizetésképteleneknek.
A fentiekben ismertetett intézkedések közül az általunk vett példával érintett család számára (amennyiben már most nehezen, vagy egyáltalán nem tudja fizetni a havi törlesztő részletet), a középárfolyam alkalmazásának kötelezővé tétele és a futamidő meghosszabbításának lehetősége ad valódi segítséget, azaz csökkenti a havi törlesztő részletet. Azt azonban látni kell, hogy a futamidő meghosszabbítása növeli az adós kamatterheit, azaz a végén többet kell visszafizetnie.
Az általunk megvizsgált átlagos adós számára ezek az intézkedések azt jelentik, hogy a jelenlegi svájci frank árfolyam mellett havi törlesztő részlete körülbelül hétezer forinttal csökkenhet. Ez jelentős segítség a bajba jutottak számára, ugyanakkor az is tény, hogy június elején a forint erősebb árfolyama miatt éppen ennyivel volt kevesebb a példa alapján vizsgált adósok havi törlesztő részlete. Azaz a mostani lépések arra elegendőek, hogy a nyáron bekövetkezett forintgyengülés hatásait kiegyenlítsék. Azok számára tehát, akik már tavasszal is 90 napon túli tartozással rendelkeztek, nem jelent megoldást a most bejelentett intézkedés csomag. A PSZÁF által közzétett adatok szerint jelenleg 100 ezer ilyen adós van, és a fent említett tény ennél lényegesen több embert érint, hiszen ezen adat csak a veszélyben lévő szerződések számát jelenti.
Tartós megoldást csak olyan konstrukció jelenthet, amely megvédi azokat, akik hitelük bedőlése miatt elvesztik lakásukat. Az elmúlt években bevezetett konstrukciók azért nem bizonyultak sikeresnek, mert az állam aktív anyagi áldozatvállalása helyett arra épített, hogy például az önkormányzatokkal kívánta megoldatni a problémát. A megoldás lehetőségeit lényegében mindegyik párt felvázolta a kampányban (bérlakásépítési program, bedőlt lakáshitelesek ingatlanjainak állami megvásárlása), ugyanakkor ezen hangzatos ötletekhez forrást is kell találni. Az Orbán Viktor által meghirdetett nemzeti eszközkezelő társaság létrehozása akár a megoldást is jelenthetné, de az IMF/EU-tárgyalások megakadása miatt láthatólag ennek megvalósítása is elhúzódik.
További érdekesség, hogy a javaslatcsomagot nem a kormány, hanem a Fidesz-frakció kezdeményezte. Ennek az lehet az oka, hogy a kormány nem akar direkt módon frontot nyitni a bankokkal szemben, mozgásteret kíván hagyni magának, hogy a későbbiekben még egyeztethessen és alakíthasson a mostani csomagon. Miután a parlamenti napirend alapján októberben kerül sor a javaslatok megtárgyalására, ezért könnyen kiszámítható, hogy az ezzel kapcsolatos egyeztetések szoros összefüggésben lesznek a bankadó 2011-es mértékével.
Azaz az önkormányzati választások után kezdődő politikai szezonban a kormány számára jelentős tárgyalási mozgásteret jelenthet a bankokkal szemben a Fidesz-frakció által most bejelentett javaslatcsomag.
