Fájhat a feje a háziasszonyoknak szeptembertől, miként is osztják be a kosztpénzt, ugyanis az élelmiszerárak megugranak – például egy kilogramm kenyér ára elérheti a 300 forintot. A gabonatermelők harmincszázalékos áremelésre készülnek, ennek hatására a pékáruk ára átlagosan 15 százalékkal kúszik magasabbra. És nem is áll meg, ugyanis a már bejelentett áremelés után várhatóan tovább drágul a liszt, így októberben még többet kérnek majd egy kiló kenyérért.

Az ítéletidő a legjobb árfelhajtó

És persze a kenyér nem egyedi jelenség: a legpesszimistább vélemények szerint a tejtermékekért átlagosan 15-20 százalékkal kell majd többet leszurkolni, igaz, a kevésbé borúlátóak csak átlagosan 2-4 százalékos drágulással kalkulálnak. A zöldségek és gyümölcsök ára viszont nagyot ugrik, előbbieknél 25, utóbbiaknál 20 százalékos áremelést jósolnak. Ennek oka elsősorban a nyár eleji szélsőséges időjárás, hiszen az óriási esőzések és az árvizek miatt az idei termés közel harmada tönkrement. (Az ítéletidőt a takarmánytáblák is megsínylették, ez a hatás a húsok árában jelentkezik majd, így várhatóan a hentesnél is több pénzt kell hagyni.)

Átlagosan 20 százalékos emelkedés

A nagybani piac árait alapul véve, könnyen kiszámítható, mit is jelent a százalékban meghatározott drágulás. Egy kiló burgonya 130 forint helyett 160 forint lesz, egy kiló lila hagymát 200 helyett 250 forintért mérnek, az alma kilójáért pedig 200 forint helyett 240 forintot kell leszurkolni a sarki zöldségesnél. A tejtermékek esetében nagyjából 10-20 forintos drágulást jelez a Tejtermék Tanács: a most 67 forintos liter ár helyett, szeptembertől 74-80 forintba kerül az egészséges ital. A Népszava számításai szerint jelenleg egy 100 ezer forint nettó jövedelmű fogyasztó havonta 15 ezer fordít a négy alapvető élelmiszerre, ám szeptembertől ez az összeg 17 250 forintra emelkedhet.

Távfűteni még a régi áron

Nemrégiben még arról szóltak a hírek, hogy átlagosan 10 és fél százalékkal drágul majd a távfűtés szeptember elsejétől Budapesten. A Főtáv Zrt. közleményében az energiabeszerzési-költségek emelkedésével indokolta a hődíjak emelését. Így a Főtáv számításai szerint egy 50 négyzetméteres, átlagos fogyasztású lakás éves fűtésköltsége így bruttó 139 ezer forintról 161 ezerre nőtt volna. A Fővárosi Közgyűlés azonban úgy döntött, mégsem emelkednek a távfűtési díjak Budapesten. (Megjegyzendő: a Főtáv emelési szándéka azért is furcsa, mivel a kormány még júniusban döntött az energiaárak befagyasztásáról, és ármoratóriumot hirdetett.)

A gázárakat nem érdekli a moratórium

Ennek ellenére októbertől 10 százalékos gázáremelésre lehet számítani, amennyiben nem vezetnek eredményre a gáztársaságok és a kormány tárgyalásai. Az emelést többek között a nemzetközi energiaárak tennék szükségessé, de a szolgáltatók hajlanak az egyezségre, ha a kormány kompromisszumkésznek bizonyul bizonyos kérdésekben.

Gyapotválság

Az év végén nőhetnek a ruházati cégek gyártási költségei, annak köszönhetően, hogy 15 éves csúcsra szökhet az idén a gyapot ára, így a ruhák is többe kerülnek majd. (A gyapot ára azért szaladt el, mivel egyre nő a kereslet a pamutból készült textilipari termékek iránt, elsősorban a feltörekvő országokban, a készletek tizenhárom éves mélyponton vannak, mert a termelés már legalább öt éve nem tud lépést tartani a kereslettel. Az Amerikai Mezőgazdasági Minisztérium előrejelzése szerint az idén 2,7 százalékkal nő tovább a kereslet, elsősorban a nagy ázsiai textilgyártók importjának megugrása miatt.)