Elferdítve, félreérthető módon adta vissza a média a Jobbik programterveit, így Vona Gábor pártelnök és Szegedi Csanád országgyűlési képviselő kiállt, a nyilvánosság előtt, hogy helyre kalapálja az állítólagos ferdüléseket. Például Szegedi Márton párttársuk, miskolci polgármester-jelölt mondatát, aki arról beszélt: kitelepítené a városból és táborokba zárná a cigány származású bűnelkövetőket, sőt, állampolgárságuktól is megfosztaná őket.

Irány a telep

A cigánykérdés megoldásában a Jobbik rövidtávú stratégiája három részre osztható: közrendvédelmi telepek, helyi, illetve települési csendőrségek, valamint önfenntartó börtönök létrehozása. A közrendvédelmi telepek működési elve miskolci programelemként merült fel, ezt tekintené a párt a mintavárosnak is, de az összes többi önkormányzatnak is javasolnák ezt a megoldást. Minden olyan településen, ahol a cigánybűnözés problémája felmerül, és ahol jobbikos vezetés lesz az őszi önkormányzati választások után, ott a párt vállalja a közrendvédelmi táborok létrehozását. Ide száműznék a veszélyes elemeket, Miskolcon például két problémás területről is vitetnének egyéneket a karanténba: Lyukóvölgyből és az Avasi lakótelepről.

Előbbiben – a Jobbik indoklása szerint – illegálisan beköltözött cigányemberek tömegei és cigánybűnözők tartják rettegésben az ott élőket. A garázda bűncselekményekkel szemben a rendőrség szinte tehetetlen, mindössze jegyzőkönyvet vesz fel a történtekről. A Jobbik tervei szerint a későbbiekben ez a bizonyos jegyzőkönyv feljogosítja majd a rendőrséget, hogy a garázda elemeket eltávolítsa Miskolcról, és ama bizonyos közrendvédelmi telepre szállítsa őket.  Az Avasi lakótelepen pedig a Fészekrakó program keretében nemegyszer 15-20 ember költözött be másfél-kétszobás lakásokba. Az önkormányzat ezeknél az embereknél közigazgatási eljárás keretében kényszerkilakoltatást eszközölhetne, és szintén a telepekre továbbíthatná őket.

Este tíz után nincs kijárás

Szegedi felvázolta, hogyan is működnének a telepek: Miskolc mellett lennének felállítva, kettős kordonnal lennénk körbevéve (nyugat-európai mintára), rendőri és csendőri felügyelet mellett, regisztrálva élnének az emberek. Jó hír, hogy a telepet el lehet majd hagyni, de este tíz után már kijárási tilalom lép érvénybe. „A telepekről azonban van visszatérés a civilizált társadalomba”, mondta Szegedi, hiszen egy önálló szakmai testület döntene arról, hogy az illető újra telepen kívül élhessen, már ha hajlik az integrációra, tehát iskoláztatja gyermekét, és részt vesz a közmunkaprogramban. A telep célja kettős: a bűnöző elemek eltávolítása a társadalomból, és az ott lakók valamiféle integrációra kényszerítése.

Keresse meg a börtönlakó saját fenntartását

Bár a csendőrséget országosan egyelőre nem tudja a párt megvalósítani, de ahol lehetősége lesz, városi-települési csendőrséget hoz majd létre, legfőképpen az észak-keleti régióban. (Megjegyzendő, Orbán Viktor többször hangsúlyozta, hogy a rendfenntartás állami monopólium, így nem tűr meg semmilyen militáns alakulatot, és a közbiztonságról szóló szabályok közé is beemelt egy gárdapasszust a kormány.) Az önfenntartó börtönökről szólva a politikus elmondta, ma átlagosan 240-250 ezer forint között mozog havonta egy fogvatartott költsége, míg egy egyetemistáé 115 ezer.  „Aránytalanul sokat költünk a bűnözőkre”, fogalmazott Szegedi. A Jobbik szerint megoldást jelentene, ha a rabok maguknak állítanák elő azt a költséget, ami az ellátásukhoz kell.

Bentlakások iskolák

A párt hosszú távú terveit már Vona Gábor elnök ismertette, aki azzal kezdte, hogy az elmúlt húsz év cigánypolitikája csődöt mondott. „Vörös, zöld és narancssárga struccokat látok, amint homokba dugják a fejüket”, utalva ezzel arra, hogy egyetlen politikai párt sem foglalkozik az egyik legsúlyosabbnak számító problémával.

Vona szerint a magyar politikai pártoknak végre szembe kéne nézniük a valósággal, azzal, hogy hazánkban a cigányság integrációja csődöt mondott. „Egészen új megoldásokra van szükség, ha nem akarunk polgárháborús állapotokat az országban”. A párt oktatási javaslata Vona szerint komoly vitákat kavar majd, de úgy véli, ez az egyetlen lehetőség. „A cigánygyerekeket nem képes szocializálni a jelenlegi oktatási rendszer. Generációk nőnek fel úgy, hogy nem látják a szüleiket dolgozni, nagyobb testvéreiket tanulni” – állította Vona. aki szerint a megoldást a bentlakásos iskolák jelentenék, ahol erre szükség van.

A hétből legalább öt napot bent töltenének a gyerekek, ami a Jobbik szerint akár fordított szocializációt is eredményezhetne, hiszen van rá esély, hogy ha a hétvégén hazamegy a gyerek, akkor az iskolában elsajátított normákat átadja saját környezetének is. A politikus erősen kívánja, hogy az ilyen jellegű intézmények létrehozásába egyházi szereplőket is vonjanak be. Vona példaként említette Böjte Csaba atya erdélyi iskoláját, mint egyértelműen működő modellt. A bentlakásos iskolák célja nem pusztán a tanulmányi eredmények erősítése lenne, hanem a társadalmi és emberi normák elsajátítása is. Bár az integráció az elmúlt húsz évben kudarcot vallott a pártelnök szerint, azért azt leszögezte, nem ragaszkodnak az egyoldalú szegregációhoz.

A Jobbik tette a legtöbbet a cigányságért

A sajtótájékoztató végén még pár szó esett a segélyezési rendszerről, ami Vona szerint komoly felháborodást vált ki a magyar társadalom jelentős részéből. „Közmunkához kell kötni a segélyezést, a segélyeket pedig ne készpénzben fizessék ki, hanem olyan utalványokban (gyógyszer, ruha, élelmiszer..stb.), amik csak a célra használhatók fel”. A politikus a végén hozzátette, az elmúlt húsz évben a legtöbbet a cigányságért a Jobbik tette, azzal, hogy szembe akar nézni a meglévő problémákkal.


A témával kapcsolatban az ATV Jam című műsorának péntek reggeli vendége Teleki László lesz.