A magyar külpolitika egyik legfontosabb eszköze a missziós katona, olvasható a Honvédelmi Minisztérium honlapján – amit az is alátámaszt például, hogy a mindenkori kormány 2003 februárja óta küld ki Afganisztánba alakulatokat. A szerződéses katonák zöme többek között gépkocsivezetőként, felderítőként, tűzszerészként, mesterlövészként, légvédelmi lövészként, vagy éppen műszerészként szolgál. És persze törzstisztként, hiszen a NATO-tagsággal járó kötelezettségek teljesítése értelmében hazánk 2006. október 1-jétől vezeti a Tartományi Újjáépítési Csoportot Észak-Afganisztánban, Baglan tartományban. A Pol-e Khomri központtal működő csoport irányítása a Magyar Honvédség eddigi legösszetettebb és legjelentősebb, legnagyobb kihívást jelentő missziós feladata – vallja a hadsereg.

Civilben védik a hont

2002 januárja óta szolgálhat önkéntes tartalékosként a lelkes magyar honfi, ekkor lépett ugyanis hatályba a sor- és tartalékos katonai szolgálat teljesítése rendjének változásával érintett törvények módosításáról szóló 2001. évi XLIV. törvény. Miszerint az önkéntes tartalékos – meghatározott időre – szerződésben vállalja, hogy civil munkahelyének megtartása mellett kiképzésben vesz részt, sőt, ha szükséges, 3 évente, összesen legfeljebb 6 hónap tényleges szolgálatra is behívható a Magyar Honvédség szervezeteihez. A szerződés szerint először legföljebb 25, utána pedig a megállapodás szerint évente maximum 15 napra hívhatják be a leendő tartalékost.

Nincs más a kispadon

A Honvédség katona-állománya 2004 óta békében hivatásos és szerződéses, valamint önkéntes tartalékos állományú katonákból áll. Ha az Országgyűlés úgy dönt, ez az állomány kiegészülhet az Alkotmányban meghatározott hadkötelezettség alapján szolgálatot teljesítőkkel. (Ez alapján rendkívüli állapot idején, vagy megelőző védelmi helyzetben hívhatják be a magyarországi lakhellyel rendelkező 18-40 éves férfiakat.) Egyébként pedig a professzionális haderő tartalékállományát kizárólag az önkéntes tartalékosok biztosítják.

Szemben a NATO-trenddel

Miközben a NATO tartalékos katonákra vonatkozó ajánlásai és a hazai tartalékképzés szakmai igénye magasabban képzett állomány meglétét tette volna szükségessé, a haderőreform következtében hazánkban 2002-re gyakorlatilag képzetlen tartalékos katonákból állt a keret. Ráadásul a hadkötelesek külföldi alkalmazását a vonatkozó nemzetközi jog csak korlátozásokkal tette lehetővé, így a szövetségi rendszer tagjaként biztosítani kellett egy olyan állománycsoportot, amely a hivatásos és szerződéses állandó állomány mellett képes közreműködni, ha szükséges.

Katona lehet az a 18 és 47 év közötti, magyar állampolgárságú, büntetlen előéletű jelentkező, aki abszolválja a fizikai valamint a pszichológiai vizsgálatokat is. A megfelelő kiképzés után a karrier útja egy hivatásos-szerződés katona számára a legénységi állományból a tiszti rendfokozat felé vezet. Ha nem tiltja el bíróság időközben a közügyektől – illetve nem fokozzák le. A szerződés megkötése után hat hónapig tart a próbaidő, ami alatt a szerződést bármelyik fél indoklás nélkül, azonnal hatállyal megszüntetheti. Egy közlegény zsoldja a honvédelmi minisztérium honlapja szerint 106 ezer forint volt 2008-ban, egy szakaszvezetőé pedig 130 ezer – ezt a summát minden esetben különböző illetmények fejelik meg. Beosztástól függően minimálisan 3 és 5, maximálisan pedig 15, illetve 20 évig lehet valaki szerződéses katona – de 57 évesen mindenképpen kiadják az obsitot.

Külföld után édes a honi pihenés

A külszolgálatra elsősorban az önként jelentkezőket küldik, de egy szerződésest beleegyezés nélkül is kivezényelhetnek – ha az időtartam nem haladja meg az egy évet. A zsold mellett teljes ellátást (ruházat, fegyverzetet, felszerelést, elhelyezést, szállítást), valamint teljes körű baleset- és életbiztosítást kapnak a szerződésesek, sőt, a hazai fizetés mellett devizaellátmányra is jogosultak, ami akár a hazai illetmény többszöröse is lehet. Az alapfizetés mellett különböző pótlékokra és költségtérítésre is jogosultak a honvédek: ilyenek például a tűzszerész, az ejtőernyős, a búvárpótlék, vagy éppen az idegennyelv-tudásért járó pluszpénz. És az idegölő külszolgálat után elvonulhat egy ingyenes, hat napos regeneráló pihentetésre a balatonkenesei üdülőben.

Ha mégse jön be az egyen

Ha a szerződéses úgy dönt, hogy pályát vált, leszerelés után a honvédség részben vagy egészben átvállalja az átképzés költségeit, elősegíti az Állami Foglalkoztatási Szolgálat által szervezett munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzájutást, illetve egyéb szolgáltatásokat is szervez. De a szerződéses katona élete sem fenékig tejfel: nem jár például neki nyugdíj – de hogy jogai ne csorbuljanak, szolgálati idejét beleszámítják a nyugdíjszerző időbe.