Statisztikai adatok bizonyítják, hogy a multikra nem lehet tartós gazdasági növekedést alapozni – mondta a FigyelőNetnek Mellár Tamás, a Századvég Gazdaságkutató kutatási igazgatója.

Megnyirbálni a multikat

A KSH egykori elnöke szerint látni kell, hogy a dolgok nem folytathatók ugyanúgy, mint eddig. „Magyarország gazdasága túlzottan ki van téve az exportnak, ami helytelen. Lengyelország például sokkal inkább épít a belső piacára, nem is viselte meg úgy a válság, mint bennünket”- magyarázta a jobboldali közgazdász, aki szerint meg kell nyirbálni a multik adókedvezményeit, annak ellenére, hogy tiltakozni fognak, megpróbálják áthárítani terheiket, vagy akár itt is hagyhatják Magyarországot.

Finomhangolás

„Nem arról van szó, hogy eddig kellettek multik, és most már nem – nem éles stratégiaváltásra kell gondolni, hanem inkább finomhangolásra. S nem egyformán kell megítélni a multikat sem: akadnak ágazatok, ahol a külföldi működő tőke új technológia behozatalát jelentette, de Magyarországon sajnos olyan ágazatokban is jelen van a külföldi tőke, ahol ilyesmi nem történt”- vélekedett Mellár, majd hozzátette, hogy „az a baj, hogy Magyarországon sok vállalat van erőfölényes, monopol vagy oligopól helyzetben”. A közgazdász szerint a fogyasztókat meg kell védeni az erőfölényes helyzetű vállalatoktól: antitröszttörvényekkel, vagy ha ez nem megy, akkor árszabályozással, vagy ha ez sem lehetséges, extraadót kell az erőfölényes helyzetű cégekre kivetni, hiszen extraprofitra tesznek szert.

Most nincs szükség járulékcsökkentésre

Mellár Tamás arról is beszélt, hogy örülni kell annak, hogy a 29 pontból a járulékcsökkentés kimaradt. „A jelenlegi piaci helyzetben ugyan ez a nagyvállalatok költségeit csökkentené, de ez nem vagy csak nagyon csekély mértékben élénkítené a foglalkoztatást. A kkv-kon pedig nem segítene sokat, nekik inkább hitel-, tőkeproblémáik vannak. A pénz viszont a költségvetésből hiányozna. Tehát most – hangsúlyozom, most – ilyen torz piaci körülmények között nincs szükség járulékcsökkentésre. Ki lehet talán már mondani: a járulékcsökkentés elhibázott kormányzati ígéret volt”- vélekedett a kutatási igazgató, aki korábban, a Gazdasági és Szociális Tanácsban problémásnak nevezte a személyi jövedelemadóban a 16 százalékos egykulcsos rendszer bevezetését.

Problémás lehet az egykulcsos adó

„Megértem, hogy az egykulcsos adó – flat tax – divat, s sokan bevezették körülöttünk, s nyomást érzünk, hogy nekünk is be kellene vezetni. Ez rendben van. De azért tudni kell, hogy ezek a flat taxek gyakran adómentes részt tartalmaznak, nálunk viszont csak a családi kedvezményt hagynák benne. Ez szociális szempontból problémás lehet. Azt sem tartom helyesnek, hogy ugyanazon kulccsal adózzanak az egészen magas jövedelmek, mint a közepesek, vagy az alacsonyak. A jövedelmek így szét fognak tartani, nőni fognak a különbségek. Ezen a gondon segíthetne a vagyonadó”- vélekedett a közgazdász, aki szerint ugyanakkor a vagyonadó alapját szélesebb körben kellene meghatározni, mint ahogy a szocialisták tették.

Vagyonadó kell

Mellár szerint az elmúlt 20 év alatt óriási vagyonok jöttek létre, melyeket igenis, meg kellene adóztatni. A KSH volt elnöke szerint jó kezdeményezés az, amit Bill Gates és Warren Buffet jelentett be, miszerint a milliárdosok a vagyonuk legalább felét jótékony célra fölajánlják, ehhez a magyar gazdagok is csatlakozhatnának.

Készenléti hitelmegállapodás jöhet

„Nem értek egyet a legújabb kormányzati kommunikációval. Jövőre a 3 százalék alatti hiányt tartanunk kell, a saját érdekünkben. 2004-től vagyunk az unió túlzott deficiteljárása alatt, a mi helyzetünk nem vethető össze azon országokéval, akik most adósodtak el. Ha a piacokról akarjuk finanszírozni magunkat, akkor meggyőző hiánypályát kell fölvázolnunk, különben a végén vissza kell kullognunk az IMF-hez. Ami veszély még, ha a kormány hagyja elfutni a jövő évi hiányt, hogy kiengedjük a szellemet a palackból, s jönni fog minden terület gazdája még forrásokat kérni”- vélekedett a hiánycélról Mellár, aki szerint a kormány ősszel le fog ülni tárgyalni az IMF-fel és elképzelhető, hogy ennek az eredménye egy készenléti hitelmegállapodás lesz. „Tehát nem fogunk hitelt fölvenni, csak rendelkezésre fog állni a hitelkeret, szükség esetére. Ez mindkét félnek érdeke lenne”- magyarázta Mellár.

atv.hu / FN