A piaci szereplők befolyása nélkül működő, kiszámítható médiatanácsot és emberközpontú, a közösség érdekében működő médiahatóságot szeretne vezetni Szalai Annamária. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökét 9 évre nevezte ki a miniszterelnök. A médiaszabályozásról szóló törvénycsomagot tegnap írta alá Schmitt Pál. A kétharmados módosításokat csak a Fidesz-KDNP képviselői szavazták meg, most pedig mindegyik ellenzéki párt az alkotmánybírósághoz fordul.

A szakmaiság mellett a közösségek érdekének szolgálatát és a piaci érdekektől független működést tartja a legfontosabbnak az új hatóság 9 évre kinevezett elnöke.

A törvény értelmében megszűnt a jelenlegi formájában az Országos Rádió és Televízió Testület és Nemzeti Hírközlési Hatóság és összevonásukkal jött létre a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság. Ez autunóm szervként a frekvenciagazdálkodás és a hírközlés területén részt vesz a kormány politikájának végrehajtásában. Az ORTT utódjának tekinthető médiatanács ősszel állhat fel.

Változások lesznek a közmédiumoknál is. A magyar televízió, a Duna TV, a magyar rádió és az MTI a Közszolgálati Közalapítvány tulajdonában levő egyszemélyes részvénytársaságként működik. A nonprofit intézmények élén elnök helyett a közalapítvány kuratóriuma által kinevezett vezérigazgató áll majd, működésüket közös felügyelőbizottság ellenőrzi. Szakmai önállóságukat viszont megtartják.

„Semmi olyan eleme nincs ennek a rendszernek, ami arra utalna, hogy centralizálni szeretné valaki a hatalmat. Az biztos, hogy az intézményi struktúra teljesen kaotikus volt, átláthatatlan és pazarló volt” – mondta Szalai Annamária, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke.

Az elnök tisztelettel tudomásul veszi majd az Alkotmánybíróság későbbi döntését, de szerinte az uniós irányelveknek is megfelel az új rendszer.

A törvény miatt viszont valamennyi ellenzéki párt alkotmánybírósághoz fordul. Az MSZP szerint tovább csökken a közmédiumok függetlensége, egyebek között azzal, hogy az azokat felügyelő hatóság elnökét közvetlenül a miniszterelnök nevezi ki, kilenc évre. Előzetes alkotányossági kontrollt várt volna a Jobbik is. Az LMP szerint pedig a csomag sérti a sajtó- és véleményszabadság alkotmányban foglalt jogát.

Karácsony Gergely, az LMP frakcióvezető-helyettese azt mondta, hogy véleményük szerint a csomag sérti többi között az alkotmány 61., a sajtó- és véleményszabadságról szó paragrafusát. Más, az alkotmányt sértő pontokat is találtak a csomagban - tette hozzá. Emlékeztetett arra, hogy a parlamenti szavazáskor pártja 21 módosító indítványt nyújtott be, amelyekkel az alkotmányossági problémákat akarták orvosolni, de a Ház ezek közül egyet sem fogadott el.