Indokoltnak tartja a bankadót Asztalos László György. „Kihagyhatatlan politikai ziccer volt, amit bűn lett volna elmulasztani” – mondta a pénzügypolitikus a Heteknek adott interjújában, melyben hangsúlyozza: nem azért áll a különadó oldalán, mert az a Fidesz szempontjából politikailag ésszerű, hanem mert Magyarországon a rendszerváltás után volt egy bank és biztosító konszolidáció, amikor a magyar adófizetők komoly terhetek vállaltak azért, hogy rendbe tegyék ezeket az intézeteket.
A bankutálat összeköt
A pénzügyi szakember úgy látja, a Fidesz célja és logikájának alapja egy új, legalább 15 évre terjedő korszak kialakítása, melynek eléréséhez a következő és alapvető jelentőségű kulcspont az október 3-i önkormányzati választás. „Amennyiben a 3200 település közül mondjuk 3000 településen a Fideszhez kapcsolódó vezetés jön létre – és ennek van realitása – abban az esetben Magyarországon összesen két olyan intézmény marad, ahol a magyar kormányzati szerveknek figyelembe kell venniük külföldi szempontokat is: az egyik a Jegybank, ahol Brüsszelt, a másik Pannonhalma, ahol a Vatikánt kell figyelni.”
Aszalos úgy véli, a bankadó az október 3-ai önkormányzati választás elsöprő megnyerésének egyik kulcsfontosságú eszköze: a magyar bankok és biztosítók elmúlt húszéves, „teljesen elhibázott” kommunikációja ideális alannyá tette őket arra, hogy egy válságban lévő országban rájuk legyen dühös mindenki. „A nemzeti egység megteremtésének - egy választás erejéig - tehát kevés ésszerűbb és politikailag célszerűbb megoldását lehet látni, mint a bankok és biztosítók elleni föllépés” – olvasható a Hetekben.
Fontosabb Simor fizetésénél
A Valutaalap kommunikációs munkáját valóságos csődként értékeli Aszalos László, Simor András fizetése témájának erőltetése közben ugyanis szerinte elsikkadt a másik üzenet, ami az országot érintő kockázatok szempontjából sokkal lényegesebb: hogy melyek azok az alapvető, rendszerszerű változások, amelyeket a kormány véghez akar vinni. A szakember úgy látja, ezek közül a legfontosabb, hogy Magyarország mindaddig csak további eladósodással finanszírozható, amíg nem indul el a belföldi megtakarítás. „Egy normális európai országnak kialakult módszerei vannak arra, hogyan lehet a jövedelem 6-8-10 százalékát önkéntes megtakarításokba ösztönözni, avagy kényszeríteni. (…) Nálunk nulla százalék körüli, vagyis elenyésző a lakosság megtakarítása” – sorolja az adatokat, hozzátéve: ez a rendszerünk alapvető problémája húsz éve, s ennek következtében teljesen eltorzult magyar fogyasztási szerkezet jött létre. Üdítőitalra, élvezeti cikkekre, mobiltelefonra 12 százalékkal többet költünk, mint a Nyugat- európai átlag.
Kívánatos lenne Aszalos szerint, hogy az új kormány a megtakarítás politikának mind a hat területét (öregkorról, egészségről, saját vagy a gyerekek lakhatásáról, gyerekek taníttatásáról, családalapításról és a temetésről való gondoskodás) egyszerre, nyugodtan és összehangoltan alakítsa úgy, hogy Magyarországon is meginduljon a megtakarítás.
120 euró nyugdíj / fő
Egyszer mégiscsak világossá kell tenni, hogy jelen állás szerint több millió magyar emberre vár 120 eurós havi nyugdíj. Aki járt valaha a Lajtán túl, az pontosan tudja, hogy milyen életszínvonalat tesz majd lehetővé ez az összeg - figyelmeztet a szakember.
Arra a kérdésre, hogy milyen összefüggés mutatható ki egy adott ország politikai berendezkedése és a pénzvilág hozzá fűződő viszonyulása között, Asztalos úgy reagált, hogy „minden olyan kormányzati struktúra, amelyben stabil parlamenti többség és stabil értékrend érvényesül, az a külvilág, a pénzügyi világ számára igenis kedvező függetlenül attól, hogy egyénileg egyetértenek-e azzal az értékrenddel, amelyet képvisel az adott társadalom vagy nem.”
„Pinochet-től egészen Hong Kong-ig, Singapur-ig, Kínáig mindenütt azt látjuk, hogy a nemzetközi pénzvilág képes magát függetleníteni az ideológiai értékektől” – hozta a példákat a szakember.

