Az intézkedések részleteit azonban még homály fedi: lapunk az illetékes minisztériumtól azt a tájékoztatást kapta, hogy a kormány ősszel kommunikál majd a konkrétumokról. Nem világos tehát, hogyan fog kinézni a gyakorlatban a közterek koldus-mentessé tétele, hogyan ellenőrzik majd, hogy valóban nincsenek-e ott, milyen szankciókkal fog járni, ha valaki a tilalom ellenére kéreget egy adott helyen, ahogy az sem, pontosan kiket értett a belügyminiszter„az ország hangulatát rontó személyek” alatt.

Hatósági eltávolítás

Némi eligazodást adhatnak Tarlós István, a Fidesz főpolgármester-jelöltjének szavai, aki azt mondta, meg kell szervezni az egészségesek és munkaképesek számára a közmunkát, azokat viszont, akik nem hajlandók bemenni a szállóra, de a munkát is visszautasítják, New York-i mintára hatóságilag el kell távolítani a város különböző funkcionális pontjairól. Ebben szerepe lesz a jogosítványaiban megerősített, újjászervezett, hatékony, a rendőrséggel együttműködő, és annak dominanciája mellett dolgozó közterület-felügyeletnek is.

Zaklatva, házról-házra

Hogy hány embert érint a hajléktalansors ma Magyarországon, arról pontos nyilvántartást az egyes önkormányzatok vezetnek. A koldusok számáról viszont egyáltalán nincsenek adatok. A koldulásról jelenleg szabálysértési törvény rendelkezik - két esetben: ha valaki 14 éven aluli gyermekekkel, illetve ha zaklató, házaló módon kéreget. Zaklatásnak minősül a járókelők, illetve a nyilvános helyen jelenlévők pénz átadása céljából való leszólítása, vagy ha az illető házról házra, lakásról lakásra járva kéreget. A szabálysértés elkövetőjével szemben kiutasításnak, illetve pénzbírságnak van helye.

Segítséget kér, vagy szabályt sért?

Rengeteg szociológia tanulmány foglalkozott már a koldulás témakörével, és szinte mindegyikben visszatérő problémaként jelenik meg az a dilemma, hogy rendkívül nehéz különbséget tenni a szociális és a rendészeti szempontok között. Mikortól számít jogellenes cselekménynek, ha valaki kéreget, és mikortól szimpla segítségkérésnek?  Az önkormányzatok saját maguk dönthetnek róla, hogy egyes övezetekben milyen szigorúan szabályozzák a kérdést. A koldusokat először Kaposvár belvárosából tiltották ki, még 2005 januárjában. A somogyi székhely példáját azóta számos város, és Budapest ötödik kerülete is követte.

A részvét konvertálása készpénzre

A fővárosban koldulók többféleképpen „dolgoznak”. Vannak, akik az autósokra fókuszálnak, ők legtöbbször a forgalmas, lámpás kereszteződésekben álldogálnak, és ha pirosra vált a jelzés, a sofőrök oldalán kéregetnek. Vannak, akik utcasarkokon, aluljárók lépcsőjén üldögélnek, sok esetben táblával a nyakukban, vagy szimplán csak egy edény van előttük, ahová a segítséget jelentő forintokat várják. Vannak a városnak jellegzetes figurái is, akik általában mindig ugyanazon a helyen ülnek, van aki kutyával, van, aki kisgyerekkel próbálja a részvétet aprópénz formájában begyűjteni.

Koldusok paradicsoma

Bár egy márciusi, ombudsmani állásfoglalás szerint jelenleg Magyarországon hivatalosan nem létezik a „koldus-maffia”, a gyakorlat teljesen más képet mutat. Egyes tanulmányok egyesen a környező országok koldus paradicsomaként emlegetik a magyar fővárost. Az amputált végtagú, hajlott hátú férfiak és nők sokszor a déli határainkon fekvő országokból kerülnek a fővárosba, de az sem ritka, hogy hajléktalanokat fűznek be a munkára. A magyar statisztikai rendszer azonban még mindig nem ismeri a "bérkoldulás", illetve a "koldultatásra kényszerítés" fogalmát.

Fedél nélkül

Különbséget kell azonban tenni koldus és koldus között, és a legtöbb esetben a hajléktalanság és a kéregető életmód közötti határok elmosódnak. Vannak azonban, akik jól látható jelzésekkel adják a tudtunkra: saját magukon akarnak segíteni, nem kéregetéssel, hanem tisztes munkával. Ilyenek a Fedél nélkül című lap terjesztői, akiknek igazolványuk és egyenruhájuk is van, a lap kiadója pedig konkrét feltételekhez köti, kik csatlakozhatnak az újság utcai terjesztéséhez.

390 aktív kéregető

A lap indulása 1652 regisztrált terjesztő dolgozott a Fedél nélkül-nél, közülük 390 fő az aktív, derül ki az újság honlapjáról. Egy átlagos napon 100-150 terjesztőjük dolgozik a főváros közterein. A lapot árulók harminc forintot fizetnek egy darab újságért, egyszerre legalább tíz darabot kell megvenniük. A lap kiadójának komoly kihívást jelent, hogy igazi terjesztőit megkülönböztesse azoktól, akik egy-egy lappal a kezükben koldulnak az utcán. Akik kitűző nélkül, szakadt, régi lappal koldulnak, akik  nem adnak a pénzért cserébe lapot, ők nem a Fedél nélkül hivatalos terjesztői. A Fedél nélkült kizárólag érvényes terjesztői engedéllyel és igazolvánnyal (kitűzővel) rendelkező személy terjesztheti. Tilos a lapot úttesten, ittas állapotban és egyéb, bódító szer hatása alatt, valamint erőszakosan terjeszteni. „A lap nem koldulási eszköz, azaz a terjesztő az adományért a lapot köteles átadni”, olvasható a honlapjukon.

atv.hu / Prókai Eszter